Fejér Megyei Történeti Évkönyv 14. (Székesfehérvár, 1980)

Községtörténeti tanulmányok - Balázs László – Degré Alajos: Bicske

mas Rozgonyi-csalááádX szemben nem könnyű akárkinek is a maga igazát keresni. 58 A Hunyadiakkal egy időben majdnem kihal a Rozg ony i-csa\ád is. Roz­gonyi Jánosnak van két fia, de fiúunokája nincsen. Rozgonyi János Klára leánya viszi tovább a családot, aki először Egerváry Lászlóhoz, majd má­sodszor Kanizsay Györgyhöz megy feleségül. Mind a két házasságából van egy-egy fia.' 11 A birtok először az Egerváryéké lesz. II. Ulászló 1494. márc. 18-án 2000 aranyforintért zálogba adja Egerváry Lászlónak, koráb­ban slavoniai bánnak (Rozgonyi Klára férjének) Csókakő és Vitány várát 00 , majd 1508. febr. 25-én a fehérvári káptalan Kanizsay Györgyöt és fiát, Lászlót iktatja be a két uradalom birtokába. 01 A családon belül birtoklás közben azonban II. Ulászló kétszer is másnak adományozza a két várat a hozzátartozó falvakkal és pusztákkal. Először 1491-ben Corvin Jánosnak, hogy őt a maga pártjára vonja 02 , majd az ő korai halála után a Kanizsayak birtoklása idején 1511. jún. 29-én gergellaki Buzlay Mózes főajtónállónak, Fejér és Tolna megye főispánjának, Lovasberény és a simontornyai vár urának. 05 Mint gazdátlannak tartott birtok után Bakócz Tamás esztergomi érsek, a nagy vagyonszerző is érdeklődést mutat. Először Csókakő és Vi­tány várának az okleveleit szeretné látni egy 1510. okt. 4-én Kanizsay György özvegyéhez írott levelében 0 ' 1 , majd 1516-ban erőszakkal el is fog­lalja Csókakő várát, ami ellen Kanizsay László nevében várnagya tilta­kozik. 1 "' A Rozgonyi-örökségből részt kap szerdahelyi Imreffy Mihály bu­dai várnagy, királyi allovászmester is, aki Bicskét, Szt. Lászlót, Chapolt, Szart és Tarjánt szerzi meg. 00 Imreffy Mihály azután 1516. március 5-én Bicskén egy udvarházat, Chapolon egy népes és egy elhagyott jobbágy por­tát adományoz familiárisának, Zalay Andrásnak, aki a tápióbicskei Bitskey Boldizsár leányát veszi feleségül, s számára 1520. július 13-án 17. Lajostól még egy parádésan szép címereslevelet is szerez. — Ez a Zalay András azután birtoka után a Bicskey nevet veszi fel, de családjával hamarosan kihal. Ez már másik Bicskey-család megint.'" II. Lajos a Buzlay-család ki­halása után a csókakői uradalmat visszaadja 1522. aug. 20-án Kanizsay Lászlónak, aki közben szüntelenül tiltkozott a birtokok eladományozása ellen. os A birtokokra sokan igényt tartottak. így a Buzlay-ágon a Baracs­kay Pállfy-család is. Baracskay Pálffy János, Baracskay Pálffy Balázs unokája, (Buzlay Éva dédunokája) a török elől Komáromba, majd Mocsara menekül, s onnan igazgatja a hódoltság alatt levő birtokait, útjában Ka­jászószentpéteren a haramják halálosan megsebesítik. 1630-ban jún. 2-án kelt végrendeltében birtokát kiskorú leányára, Katára hagyja, köztük a nagyatyjától, Baracskay Pálffy Balázstól zálogba vett bicskei, csapoli bir­tokrészét is. 09 IV. Bicske valójában a mohácsi vész utáni időben Imreffy Mihály kezén van, aki élete utolsó éveiben elzálogosította Héderváry Istvánnak. — Ha­lála után özvegye, széplaki Bothka Katalin — akkor már mint Frangepán Farkas felesége — a maga és Anna leánya nevében is 1537. quasimodo vasárnapja előtti hét 6. napján a budai káptalan előtt — hogy a férjétől Héderváry Istvánnak elzálogosított Bicskét, Szent Lászlót, Tarjánt és

Next

/
Oldalképek
Tartalom