Fejér Megyei Történeti Évkönyv 14. (Székesfehérvár, 1980)

Községtörténeti tanulmányok - Balázs László – Degré Alajos: Bicske

hitbér és nászajándék fejében évekkel ezelőtt kapott, visszaadja feleségé­nek, s ő ezt rokoni szeretetből Botond comes fiainak: Péter és János comeseknek és Gergely mesternek adományozza örök jogon, s ugyanekkor megegyeznek abban, hogy 60 márkáért Chapolon levő többi földjeiket is átadják nekik azzal — mivel nekik nincsenek gyermekeik —, hogy míg élnek, ellátják őket minden szükségessel. 13 17 évvel később, 1291. aug. 2-án János comesnek és Péter (ekkor már) bánnak Chapoli János örökö­sen átengedte Chapolon és Holmodon levő földjét, s ekkor Gergely mes­ter, az oklevél egyik kiállítója, már a székesfehérvári káptalan őrkanono­ka'\ Majd másfél hónappal későbben, 1291. szept. 23-án Bozteh-i Renoid fia, László testvéreivel: Salamonnal és Andrással belegyezik abba, hogy Alchapoli János Alchapol, Peturkefelde, valamint Holmod területén levő összes birtokát 60 ezüst márkáért Botond comes fiainak átadja; (Botond comes fia Jánosnak a felesége Bozteh-i Anna? A valószínűleg Délvidékről származó Botond-fiak így lettek a Bicskével szomszédos Chapolon (Csab­áin) birtokosokká, majd terjeszkednek tovább Bicske felé. — Holmod és Peturkefelde későbben ismeretlen nevű helységek. Bicskének egyes határ­részei voltak. — Bizonyos azonban, hogy a Botond-fiak előkelő család sarjai, hiszen egyikük, János felesége, a korábban nádort adó Boztheh-i családból való Anna. De nem lehettek az eredeti, a tápióbicskei család tagjai, mert az ugyanebben az időben levő Bitskey-család oklevelei sem­mit nem szólnak róluk. Hogy Bykche lakosai ekkor szolganépek, az okle­velek semmit nem mondottak. Az ásatások arról szólnak, hogy itt a XIII. század fordulóján templom is állhatott már. Ez esetben a tatárjárás idején a falu valószínűleg elpusztult. A Botond-fiákkal kezdődik Bykche fellendülése. Egyiküket: Gergely mestert, az 1291. évi őrkanonokot hamarosan, 1295-ben a nagyon előkelő székesfehérvári kispréposti tisztségben találjuk, s akit 1928-ban esztergomi érseknek is megválasztanak. Az utolsó árpádházi király, 777. Endre uralko­dása egész idején a trónra igényt tart leányágon az Anjou-ház, s ezt az igényt VIII. Bonifácius pápa teljes erejével támogatja. Jóllehet az ország nagyjai egységesen 777. Endre mellett állnak, Bykchei Gergely, hogy az esztergomi érsekségben való megerősítéséhez a pápától is megkapja a jó­váhagyást, dacolva az országgyűléssel, Károly Róbert mellé áll, s evégből az országot elhagyni kényszerül. Majd a pápát a francia király, Szép Fülöp katonái ellen védelmezve hal meg, célját el nem érve."' Főképpen Gergely mester érdemeiért adhatta Károly Róbert még in­gatag uralkodása kezdetén, 1306-ban (márc. 6-án) Péter bánnak és János comesnek — mint akik minden vállalkozásiban mellette hűségesen szin­tén ott voltak, — azt a királyi jogot, hogy falujukban, Bicskén vámol, adót szedhetnek megszabott tételek szerint. A királyi levél nem Bicskét adja nekik, hanem a maguk falujában (in ipsorum villa) a vámszedési jogot, tehát a falut már birtokolták. 1 ' Korábbi adatunk tehát Bykchéről és Bykcheiekről nincsen, de az ása­tások elárulnak mégis valamit a község múltjáról. Éspedig azt, hogy ere­detileg nem a mai helyén kezdett el a falu betelepülni. A székesfehérvári István király Múzeum 1960. XII. 6—9. és 1962. máj. 7—jún. 1. közötti időben ásatásokat folytatott Bicskén a Tóradűlö határrészen és itt egy korai románkori, félköríves, szentély lezáródású, diadalives északnyugati sarkán négyszögletű alaprajzú sekrestyével, nyugati homlokzatánál bejá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom