Fejér Megyei Történeti Évkönyv 14. (Székesfehérvár, 1980)

Községtörténeti tanulmányok - Degré Alajos: Baracska

képviselőtestület virilis jogú 10 tagja: Báthory Dániel ref. lelkész, Dienes Ferenc, Halász Gedeon nyéki lakos, Hollósy Ernő, László Sándor, Kégl György csabai lakos, Pogány Sándor úrmezei lakos, Sárközy Aurél, a helybeli közbirtokosság és a Pesti Református Főiskola.

101 A tíz közül mindössze öt régi közbirtokos családból való, de ezek közül is kettő már nem Baracskán lakik. A közbirtokosságnak, mint 1848 előtt is egy tagban maradt a legelője, és minthogy ekkor az állattartás még jelentékeny tényező, a közbirtokossági legelő még egy ideig maradt. De a közbirtokosság és a község között hamar kiélesedtek az ellentétek. Dienes Ferenc a csőszök megfogadása ügyében a közbirtokosság nevében egészen a belügyminiszterig fellebezett.

108 A község területén a vadászati jog bérlője még Dömötör József volt. 1897-ben a földtulajdon-viszonyok még erősebben megváltoztak. A 100 holdon felüli birtokok kimutatása, mely a Pesti Ref. Főiskola és a közbirtokosság ingatlanát nem tünteti fel, a következőket sorolja fel: Dreher Antal pesti sörgyárosnak van 1360 holdja. Az övé Szentivánpuszta. Évtizedekig a vadászati jog bérlője is. Csontos Antal földbirtokosnak van 264 k. holdja, de ebbe beleszámít két más faluban lévő birtoka is. Heidrich Antalnak van 105 kat. holdja, Hollósy Ernőnek 722 k. holdja, ide számítva 3 más, nem baracskai lakos birtokostól bérelt földjét is. Kégl György csalai földbirtokosnak van 615 k. holdja, László Sándor törvényszéki bírónak 477 k. holdja, Orbán Otmár földbirtokosnak 271 k. holdja és Szabó Sándor földbirtokosnak 349 k. holdja, de ebbe is bele van számítva két (nem baracskai lakos) birtokostól bérelt földterület.""' A 8 felsoroltból csak 4 régi baracskai birtokos, de ezek közül is egyik nem lakik Baracskán, kettő pedig csak bérletével együtt kerül e kategóriába. Az 1899. évi, kevésbé pontos felsorolásban már ezek közül is hiányzik Heidrich és László, helyükbe Brachfeld Adolf és Freund Adolf került.

170 Az 1920-as években a Hollósy család tönkrement, Dreher uradalmát pedig 1927 és 1930 között parcellázták. 1932-ben a Premontrei Rendnek van 1000 k. holdja Nagy halompusztán (a belterülettől 7 km), Staud Gábornak 400 k. holdja Anna majorban (egykor Hollósy tanya), Magasházy Lászlónak 257 k. holdja Gellértpusztán, Meth Sándornénak 220 k. holdja Kishalompusztán, Komáromy Andrásnénak 250 k. holdja a róla elnevezett tanyán, Simonyi-Semadam Sándornak 40 k. holdja Szénavölgyben, Halász Gedeonnak 826 k. holdja Szentivánpusztán.*'"

a Ez sem volt azonban tartós állapot. 1944-re a 100 holdon felüli birtokosok a következők: Ercsi cukorgyár 747 kat. holddal, Kemény Antal 256 k. holddal, Székesfehérvári Papnevelő Intézet 327 k. holddal (ebből 50 holdat a földreform első menetében is meghagytak), a Budapesti Református Főiskola 269. k. holddal (ebből is meghagytak 50-et), Magasházy László 276 k. holddal és Haltenberger Samu 315 k. holddal, összesen 2190 k. hold.

171 Ezek között már mutatóban sem akad régi baracskai közbirtokos nemes család, de még a múlt századvégi új földbirtokosok közül sem. Viszont kétségtelen, hogy a nagybirtokok egy része lekopott, a birtokos változásánál egy részüket kisebb parcellákban adták el, de volt olyan nagybirtok is, amit parcelláztak a parasztok között. Ez a parcellázás azonban a paraszti földállományon nem sokat változtatott. Ennek alakulásáról a következő, nem rendszeres adatok állnak rendelkezésre. 1854-ben és 1863-ban a birtokosok számát hozzávetőleg 200-ra tették.

1

'

2