Fejér Megyei Történeti Évkönyv 14. (Székesfehérvár, 1980)
Községtörténeti tanulmányok - Takáts Endre – Várnai Tamás: Balatonbozsok
Takáts Endre—Várnai Tamás: BALATONBOZSOK A község története (1234—1945) A helység neve legkorábban a Szent Mihály egyháznak adott Szent László privilégiumban szerepel „Bosuc praedium"-ként. 1 1234—1270 között „Villa Bosuc"' 1 néven említik, majd egy 1342-es birtokeladás (Veszprémi Luka fia Johannes) már „possessio Bosuk"-ot ír. 3 1402-ben „Bosok" a neve. 4 Áz 1488-as dícalis összeírásban 5 „Bozok praedium"-ként szerepel. Az 1578-as összeírásban „Boszok praedium "-nak írják. 6 A későbbi Kis és Nagy Bozsokot külön településként 1631-ben említik először 7 „Possesio et praedium Bosuk" néven. Bosok praedium később, mint Kis Bosok, majd a káptalan túlsúlyra jutott birtoklása miatt egyre gyakrabban Káptalan Bosok; 8 Bosok possessio pedig, mint Nagy Bosok különül el az elnevezésben. A korábbi elnéptelendés után a XVIII. századi betelepülés mértékére is utal a Kis és Nagy megkülönböztetés, melyek közül az utóbbi település lesz a későbbi falu (pagus). A nevek említési formája a későbbi praedium esetében: Kys Bozok? Kis Bozok (1700), 10 Káptalan Bosok (1719), 11 Kiss Bosok (1720); 12 a possessio esetében pedig Nagy Bozok (1700, 13 Bozok pagus (1702) 14 és 1702-ben jelenik meg először a Bozsok pagus 15 név is, az 1747-es canonica visitatioban a hely neve „Bosogh".™ Az 1777-es urbarialis összeírás már „Bozsoíc"-ként említi, 17 majd etől kedzve Kis és Nagy Bozsokra egyaránt ez állandósul. Fényes Elek 1851-es geográfiai szótárában négy Bozsók falu szerepel: Baranya, Vas, Veszprém, Zala megyékben. 18 Ezeknek a névazonosságoknak a megszüntetését is eredményezte az 1898. évi IV. tc., 19 melynek végrehajtásaként a Községi Törzskönyvi Bizottság Bozsok község nevét 1909. jan. 25-i hatállyal hivatalosan Balatonbozsokra változtatta. 20 Bozsok neve személynévből keletkezett magyar névadással. Az alapjául szolgáló személynév szláv eredetű. (V. ö. bolgár BomuK személynév, cseh Bozik személynév, lengyel Bozyk személynévvel. (Igen régi X—XI. századi magyar szokásra utal. 21 ) A Bozsok határában lévő puszták közül: Tengerdet először 1256-ban találjuk, neve személynévből keletkezhetett, melynek alapja Tenger, ez annak származéka. 22 Tekerés (Felsőtekeres, Alsótekeres puszta) nevét a Tengerdy örökösök 1630-ban birtokfelosztáskor említik „TeJceres"-ként, 23 Besnyőmajor 1761-ben először „Besnyő" néven szerepel, a besenyő népnévből keletkezhetett, egykori besenyő településre utal. 24 Faképhalom puszta a falu 1850-es térképén önálló pusztaként jelölt, 25 Rikimajor a XIX. század elején tartozhatott Bozsokhoz. 26