Fejér Megyei Történeti Évkönyv 14. (Székesfehérvár, 1980)

Községtörténeti tanulmányok - Takáts Endre – Várnai Tamás: Balatonbozsok

450 Uo. 1961. 451 Uo. 1960—1965. 452 B.-bozsok TÜ jk. 1966. febr. 21. Az adatok az enyigni Vörös Hajnal Tsz-re vonatkoznak, melyhez Balatonbozsok is tartozott. 453 Megyei Stat. évkönyv 1965. 454 B.-bozsok VB jk. 1966. május 27. 455 Balatonbozsoki községi tanács községfejlesztési terve 1966. TENGERDPUSZTA Tengerd neve először 1256-ban merül fel, amikor Tivadar fia, Miklós, mint alországbíró ,,a Lepsény közelében lévő tengerdi jószágot vásárolja meg"

1

. Az 1488-as dicalis összeírásban praediumként szerepel, jobbágyai 4,— Ft-ot, egytelkes nemesei 1 Ft-ot adóztak.

2 Az 1520-as összeírásban 22 jobbágyot írtak össze, közülük 11-nek a helybeli plébános volt földesura.

3 1531 után a dicalis összeírásokban nem szerepel, valószínűleg elnéptelenedett/

1 1593-ban néptelen puszta, neve Thengerd formában van írva.

5 A Bozsokban is birtokot szerző Tengerdy család első, névadó birtoka. A Tengerdy család 1631-es osztályegységében szereplő leírás szerint fekvésének behatárolása elég nehéz. Eszerint Lepsénnyel határos, szántóföldjei Tódulnék, említik az itteni kis kápolnát is (tengerdi „kaponá'jS' 1738-ban Lepsény falu és Tengerd puszta elválasztó határait járják be.

7 1759-ben F. Büki Nagy Istvánné bérbe adja Tengerd pusztai birtokrészeit 6 évre Nádasdy Boldizsárnak

8 Az 1857-es kataszteri felmérésben Balatonfőkajár határában szerepel.

9 TEKERESPUSZTA Nevét a Tengerdy örökösök osztályegyezségében említik először „Tekerés "-ként.

10 Gerlisch 1797-es megyetérképén Lepsénytől délnyugatra, a Balaton mellett vendéglőnek van feltüntetve. Balatonfőkajár 1847. évi tagosítási térképén ennek határához tartozik.

11 Az 1858-as kataszteri felmérés térképén Bozsok határának része, ugyanakkor Balatonfökajárnál a tekeresi csárda is jelölve van.

12 A XIX. század végén Bozsok határához „öreg Tekerés puszta" tartozott, Balatonfőkajár határához pedig Üj Tekerés és Közép Tekerés kőbányája (lásd. 1/b. melléklet) 1888-ban írja Pesthy Frigyes, hogy ,,a határ közepén egy tekervényes völgyet — nevét is innen kaphatta —, hajdanta kölegelő, most magánbirtok Tekerés név alatt".

13 Az 1925-ös tájékoztató lap említi, hogy Balatonbozsokhoz tartozik önálló pusztaként. Felsőtekeres puszta ekkor 148 fős lélekszámú, távolsága Balatonbozsoktól 3,5 km; Alsótekeres pusztát 6 fő lakja, távolsága a községtől 3 km.

14 Az 1920-as évek végétől Kistekeres majorsága Schrikker Sándoré, ki magas színvonalon, belterjesen művelt gazdaságát egészen a harmincas évek végéig gondozza. Az 1952-es Helységnévtárban Alsótekeres puszta Balatonbozsok külterületi lakott helyeként fel van tüntetve.