Fejér Megyei Történeti Évkönyv 14. (Székesfehérvár, 1980)

Községtörténeti tanulmányok - Takáts Endre – Várnai Tamás: Balatonbozsok

31 Tengerdy örökösök osztályegyezsége — 1631. Veszprém m. lt. Divisionales I. cs. 10. sz. 32 Dicalis Conscriptio Veszprém, 1696 p. 608. v. 33 Festetich 165 raksz, csomó No. 12. 34. U. et. C. 37. fasc. No. 17. 1702. 35 Protocollum I .Comitatus Veszpr. No. 30. 1716. okt. 19. 36 Protocollum I. Comitatus Veszpr. II. kötet, 180. p. 1719. 37 Nádasdy lt. Okiratok II. No. 373. 1738. 38 Collegium Jaurinum, fasc. 20. No. 9. 1744. 39 Kogutowicz K.: i. m. 55. p. 40 Protocollum I .Comitatus Veszpr. II. kötet, 180. p. 1719. 41 Bél Mátyás: i. m. III. fejezet, 16. Bosok, 17. Szent György. 42 Bosoki hegységnek urbáriuma — 1768. december eleje, 2, 8, 9 pont. 43 Josephinische Aufnahme 1766—1785. X. oszlop, 22. szakasz. 3. Bosok. 1451 lapból álló, kézzel írt térkép. Melléklete szöveges Az É—K irányban beosztott térkép oszlopai (Colonne) és szakaszai (Sectio) szerint írták le. Számos eltérés van a valóságos és a felvett megyebeosztás között, így Bozsok itt Fejér megyéhez tartozik. 44 Tengerdy Ferenc eladja birtokrészeit Csizmazia Péterné Tengerdy Katalinnak, 1802. dec. 28. — Veszprémi Kápt. H. H. jkv. 1802. No 262 45 Széles J. Bozsok falu térképe — 1850. Veszprém m. lt. 280. 46 Fényes Elek: i. m. 47 Dorf Bozsok sammt Puszta Kis Bozsok in Ungarn Oedenburger Distrikt. Veszprimer Comitat 1858., Adóhivatal Enying, Mérték: 1 bécsi hüvelyk =40 öl. 48 Pesthy Frigyes: Magyarország helynevei. Bp. 1888. 49 Veszprémi Kápt. magánlt. — Bosok 1. 1082. A Veszpr. Káptalannál őrzött „eredetije" hamis és hibás keltezésű. 1327-ben a hamisított oklevél már megvolt, mert Sándor országbíró ekkor már hivatkozik rá ítéletében. (Zalai okm. tár I. 250) L. még: Szentpétery I.: Az Árpádházi királyok okleveleinek kritikai jzéke. Bp. 1923. 1082. ápr. 29. 50 Árpádházi Űj Okm. tár XII. k. 594. p. 51 Veszprémi Kápt. magánlt. — Orig. vide Veszpr. Oppidum No. 23. 52 Veszprémi Kápt. magánlt. — Orig. vide Veszpr. Oppidum No. 35. 53 Fejér: Cod. Dipl X/4. 166—167. p. 54 O. L. Fényképtár — Vp. Kápt. Magánlt. 1435. jan. 7 55 Kismart llt. 96. 3. 32. — Csánki III. k. 224. p. 56 D. L. 28. 1340. — Csánki III. 224. p. 57 Veszprém m. Helytörténeti Lex. Bp. 1964. 128. p. 58 U. et C. fasc. 37, No. 16. 6. p. 1578. 59 U. et. C. fasc. 37. No. 15. 56. p. 1581. 60 Veszprém m. Helytört. Lex. Bp. 1964. 128. p. 61 A Tengerdy család már 1256-ban Tengerden birtokos. (Turul XIII. évf. 2. füzet 76. p.), de Bozsokon lévő birtokukról az első okleveles nyom 1593/94-ből származik. Győri Kápt. Bevallási jkv. 5. k. 559—560. p. 1593. Győri Kápt. H. H. jkv. 5. kötet, 283. p. 1594. 62 Győri Kápt. H. H. jkv. 7. kötet 346. p. 1628. 63 Veszprém m. lt. Divisionales I. cs. 10. sz. 64 Veszpr. Kápt. magánlt. — Orig vide Jutás No. 50. 65 Dicalis Conscriptio Veszpr. 1638. 548. p. Az 1638-as öszeírásnál egy portára 8—16 jobbágycsaládot számíthatunk. (Juhász Lajos: A porta története, 1526—1648. — Kovacsics J.: A történeti statisztika forrásai, 75. p.) Tehát ekkor itt 4—8 jobbágycsalád élhetett. 66 Veszpr. Kápt. magánlt. — Bosok 10. 1631. Veszpr. Kápt. magánlt. — Bosok 11. 1651. 67 U. et. C. fasc. 7. No. 32. 90. p. 1696. Székesfehérvári provizorátus összeírása. 68 Az öszeírás pozsonyi mérőt ad meg. Pozsonyi mérő (köböl) eredetileg űrmérték, használatos volt azonban területmérték gyanánt is: akkora területet értettek rajta, amekkorába 1 pozsonyi mérő magot lehetett vetni. Ez pedig Va holdal azonos. A két pozsonyi mérő magot befogadó holdat Mária Terézia rendelkezése szerint később 1100, 1200, ül. 1300 négyszögölnek kellett venni. (Történeti statisztika forásai, Szerk. Kovacsics József, Bp. 1957. 214. p.) 69 Dicalis Conscriptio, Veszprém, 1969. 608. p. v.