Fejér Megyei Történeti Évkönyv 14. (Székesfehérvár, 1980)

Községtörténeti tanulmányok - Takáts Endre – Várnai Tamás: Balatonbozsok

zettel együtt. A 3 főnyi balatonbozsoki apparátus szinte képtelen volt megbirkózni a feladatok tömegével, ráadásul az ügyintézés egyéb feltételei (tanácsház állapota, irodai felszerelések) csak alig-alig voltak meg. A pénzügyi igazgatást 1950 novemberében vették át Enyingtől, tetemes adminisztratív hiányosságokkal és nem kevésbé tetemes adóhátralékokkal- Nem volt az apparátusnak állandóan foglalkoztatott hivatalsegédje sem, ennek beállításáról és javadalmazásának biztosításáról is gondoskodni kellett/'

00 1951. januárjáig, az anyakönyvvezetés, a közellátás és a gazdanyilvántartás összes feladatait. Az adminisztrációs munkák azonban — főleg a begyűjtés és közellátás terén — oly mértékben duzzadtak fel, hogy ideiglenes segédnyilvántartói állást kellett szervezni/'

01 A község fejlődésének ütemét vizsgálva nem szabad figyelmen kívül hagyni a helyi tanács anyagi lehetőségeit, melyek ezekben az években fölöttébb szűkösek lehettek. A helyi bevételek, főként államosított házak bérleti díjából, tartalékföldek bérleti jövedelméből, házhelyek értékesítéséből stb. származtak. Ezeket egészítette ki az adórészesedés, az adóbehajtás mértékének függvényeként. A községfejlesztési alap rendszeresítésére csak 1954-től került sor, de eleinte ez is sok nehézséggel járt. A járási tanács erőteljesen szorgalmazta művelődési otthonok létesítését. A balatonbozsoki tanács a Bakk-féle házban kultúrotthon létesítését határozta el, részben társadalmi munkával.

402 Az otthon építése, felszerelése 1952-re fejeződött be. Valószínűleg ettől az időtől kezdve az otthonban mozielőadásokat is tartottak, hetenként 2 alkalommal. A község amúgy is gyér közvilágítása a háború alatt csaknem teljesen elpusztult, mindössze 2 égő maradt. A végrehajtó bizottság első lépésként 6 közvilágítási lámpa beállításáról intézkedett. Ettől kezdve a falu utcáinak gyarapodásával együtt haladt a villanyhálózat bővítése is. A tanácsnak gondoskodnia kellett a rossz állapotban lévő tanácsház felújításáról, az irodai felszerelés biztosításáról- Mindez persze csak állandó póthitel-igénylésekkel volt megvalósítható. Már a megszűnt képviselőtestület foglalkozott a fásítás kérdéseivel. A végrehajtó bizottság az 1950 őszén kapott facsemetéket, részben az utcákon, részben a tanácsház környékén ültettette el. A közlekedési viszonyok javítása érdekében vasúti megállóhely létesítését kérték.

403 A közlekedési probléma később az autóbuszközlekedés nagymérvű fejlődésével oldódott meg. Mielőtt a legfontosabb gazdasági ág, a mezőgazdaság helyzetére rátérnénk, jegyezzük meg, hogy Balatonbozsok számos területen (egészségügy, állategészségügy, húsellátás)továbbra is Enyinghez kapcsolódott. A település életében a szocialista korban is a mezőgazdaság játszott uralkodó szerepet. A mezőgazdaságból élő népesség mellett, csak kis számú (7—8) kisiparos élt a községben/'

04 A -mezőgazdaság főleg gabonaféléket, kukoricát és burgonyát termesztett. Eléggé jelentős volt a gyümölcstermelés is. Itt kell megjegyezni, hogy a község külterületéhez tartozó Alsótekeresen állami gazdaság, ennek keretében faiskola és szőlőoltvány-telep működött. Erőfeszítések történtek az állatállomány növelésére is, ám nem sok sikerrel, mert kevés takarmánynövényt termesztettek. 1950-ben a helyi végrehajtó bizottság foglalkozott a Csíkgát-patak szabályozásának és a mocsaras részek lecsapolásának kérdéseivel.

405 A feladat megoldásá-