Fejér Megyei Történeti Évkönyv 14. (Székesfehérvár, 1980)
Községtörténeti tanulmányok - Takáts Endre – Várnai Tamás: Balatonbozsok
Az ipari népesség aránya elenyésző a községben. 1900-ban 20 fő (17 férfi, 3 nő) dolgozik az iparban, az „ipari vállalatok" száma: 5. Iparágak szerint: kovács 6, malomipar 5, hentes és mészáros 4, szállós, vendéglős 5. 298 1910-ben 24 főt (eltartott 20) 299 1925-ben 2 kőműves, 1 kocsmáros, 6 kovács, 2 vegyeskereskedés és 1 Hangya Szövetkezet van a községben. 300 1937-ben 47 kisiparost említ a statisztika 301 19411-ben 25 fő van az iparban (eltartott 43). 302 Az 1927. évben történtek az első lépések a község villanyárammal való ellátására. A legnagyobb adófizetők Schrikker Imre, Schrikker Sándor és Czeider Lajos hozzájárulásával a képviselőtestület kimondta, hogy a község az enyingi távvezeték kiépítéséhez 1 km szakasszal hozzájárul, s ebben az esetben a távvezetéket Enyingre nem a közdűlőúton, hanem a törvényhatósági úton építik ki. 303 A Ganz Villamossági fíí-tól kértek költségvetést, melynek végösszege 8746 P volt. Előre nem látott kiadásokkal 10 000 P volt szükséges. 304 A hálózat kiépítésére az 1928-ban hozott határozat jogerőre emelkedése után került sor. A felmerült költségek amortizációs kölcsönből fedezték, s 25—30 év alatt a villany a községnek jól jövedelmező bevételi forrása lett. 305 1931-ben a községben 5 közvilágítási lámpa volt elhelyezve. 300 Távbeszélő létesítésére az elöljáróság 1938-ban érintkezésbe lépett a soproni Postaigazgatósággal, majd 1939-ben a pécsivel, mely akkor 1400 P költség fejében építette volna ki a vonalat. Az állomás a Hangya Szövetkezetben lett volna, ahol mindig volt valaki. Schrikker Sándor virilis képviselő mindkét esetben ellenezte, s a képviselőtestület is kimondta, hogy nem kívánja a telefon bevezetését, nincs abban a helyzetben, hogy 1400 Pterre kiadjon. 307 1940-ben a főszolgabíró elrendelte a községi bíró részére a község terhére a távbeszélő állomás kiépítését. 1500 P-t állítotak be pótlólag az 1941. évi költségvetésbe. 308 — 1948-ban a telefonhálózat újbóli kiépítését rendelte el az alispán. A község hozzájárulása 4000 Ft lett volna, de adta a dúcokat, így 2000 P-vel csökkent a költség. Egyben kötelezték a községet, hogy 5 évre helyiséget biztosítson a postaközpont részére A községházán üresen álló 3 helyiségből egyet hivatal, 2-t pedig postamesteri lakás céljára bérbeadtak azzal, hogy a posta hozassa rendbe, s a költségeket a lakbérből vonják le. 309 A telefon bevezetése még a csonka költségvetési év folyamán megtörtént. 310 1924-ben a Székesfehérvár-siófoki törvényhatósági út 10—11 km-es szakaszára, az utászháztól Tekerés pusztáig, a kavicshordást Bbozsok kötelességévé tették. Ezt túlságos megterhelésnek tartotta, mert a községben olyan kevés az igavonó állat, hogy azokkal alig képesek az Enyingtől az utászházig terjedő törvényhatósági útszakaszra a fedanyag kihordását teljesíteni. Ezügyben az alispához kérelmet terjesztettek elő. 311 1925-ben a temető bejáratánál a törvényhatósági út vízlevezető árka felett betonhidat készítettek. 312 1933-ban az évtizedek óta nem javított, ma már járhatatlan utak sürgős megjavítását határozták el. Megjavítandó a FeZső Nagycsapás, amelyen még a nyári hónapokban sem lehet járni, 313 hanem mellette a
