Fejér Megyei Történeti Évkönyv 14. (Székesfehérvár, 1980)
Községtörténeti tanulmányok - Degré Alajos: Bodmér
lési rend éppen nyomtatott űrlap, csak néhány helyi adatot jegyeztek bele. Önálló kezdeményezésnek, saját elhatározásnak, célkitűzésnek nyoma sincs bennük. A körjegyző 1876-tól kezdve, de még 1901-ben is Gerőfy Gyula volt. Tevékenységéről csak annyit tudunk, hgoy évtizedeken át ő bérelte évi 100 Ft-ért a község határának vadászati jogát. A község egészségügyéről a felcsuti körorvos gondoskodott, aki minden kedden kiszállt a faluba. Fizetéséhez a község évi 32, utóbb 39 Ft-tal járult hozzá, később bizozonyos %-kal. Körbába viszont Vértesbogláron volt (5 km). Magánorvos, magánszülésznő természetesen nem volt a faluban. Gyógyszertár legközelebb Alcsuton volt. Tehát az egészségügyi szolgálat szempontjából a falu a legkülönbözőbb környező községekre volt utalva. A Czanik Gyula által szervezett önkéntes tűzoltóság előbb 16 majd 24 taggal hamarosan csak vegetált, 1932-re már csak 20 tagú köteles tűzoltósággal számoltak. 133 Az országgyűlési választásokon a falubeliek aránylag nagy súllyal vettek részt, mert mint nemesi községben aránylag nagy volt a régi jogon (nemesség) választójogosultak száma: így 1892-ben 31 (az összlakosság 9,6° o-a), 13 '' ami 1901-re épp ez okból 26-ra esett vissza (az összlakosság 8,4° 0-a), 1905-re meg éppen 25-re (az összlakosság 8%-a. 135 Jellemző módon ebből is csak 15 volt a földmíves, 2 értelmiségi (pap, tanító), 8 pedig a kocsmáros, kereskedő és az iparosok. 1913-ban, az új választójogi törvény alapján — tekintettel a falu jó iskolázottsági viszonyaira, 49 választót írtak össze (az összlakosság 16,6%-a). J36 Hogy hogy mutattak ki ebből 14 munkást, nehéz volna eldönteni. Nincs adat arról, mennyi volt az 1919. évi általános vá lasztójog alapján választójogosult, de 1926-ban az új (Bethlenféle) választójogi törvény alapján a választójogosultak száma 107-re (az összlakosság 35,4° o-a), 1932-ben pedig 120-ra (az összlakosság 40%-a) növekedett. 137 Ez utóbbi időben a választójogosultak között 62 tíz holdon aluli törpebirtokos, 15 napszámos is volt. Választójogukat komolyan vették. Az 1901. évi választáson a 26 választójogosult közül mindössze hárman nem szavaztak. A dualizmus korában elszánt függetlenségi pártiak voltak. A kormánypárt bodméri választóitól rendszerint egyetlen szavazatot sem kapott. 138 Szembeszökő, hogy 1920-ban a keresztény párt jelöltje ellenjelölt nélkül került be. 139 1932-ben viszont a néphangulat leírásába az a megjegyzés került be ,,a tehetősebbek kormánypártiak, a szegények ellenzékiek, de kivétel mindkét oldalon van." 1 ''" A falu külsejét az egyszerűség és szegénység jellemezte. 1932-ben a házak 22%-ának nem volt kerítése, 57%-ának nem volt kapuja. A kerítés többnyire élő sövény volt. Egy mulatságot tartottak számon, az októberi Teréz napot követő vasárnapot, bár ez nem búcsú volt, hisz a lakosság többsége református volt. Az I. világháború előtt a község lakosságának összesen kb. 35 000 korona adóssága volt. Ezt az infláció idején könnyen letörlesztették, de az 1931-es válság idején már újabb összesen kb. 70 000 P adósság terhelte őket. 141 1932-ben a főispán 41 ellátatlan személyt tartott nyilván. Közülük 23 földmunkás (nyilván napszámos). 142
