Fejér Megyei Történeti Évkönyv 14. (Székesfehérvár, 1980)

Községtörténeti tanulmányok - Kállay István: Bodajk

két iskolának 358 tanulója volt. Iparos tanonciskola nem volt, a 15. évüket be nem töltött tanoncok a katolikus ismétlő iskolába jártak. A tanoncok egy része a móri ipariskolát látogatta. A mezővárosban elég magas volt az analfabéták száma (1869-ben pl.767).

136 A lakosság többsége katolikus volt. Bodajk filiái: Csurgó, Igarpuszta, Szilvakút, Kis-Tárnok, Varjuvár és Tőrös-Major. A nagyközség búcsújáró- és kegyhely jellegét minden útleírás és helységnévtár hangsúlyozza. 1885-ben vita támadt a nagyközség és a katolikus egyházközség között a búcsún szedett helypénz miatt. A hitközség ui. arra hivatkozva, hogy azt a földesúrtól kapta, magának követelte a 2—4—6 krajcáros helypénzt, amelyet idegentől és helybelitől egyaránt szedett. A község az alispánhoz fordult panasszal. A Földművelésügyi Minisztérium válasza szerint csak a vásárjog tulajdonosa szedhet helypénzt, ez pedig a nagyközség. Tehát a katolikus hitközség követelését elutasították. 1907-ben az öt székesfehérvári katolikus kör mind részt vett a bodajki zarándoklaton.

1

'

7 Bodajkon 1877-ben alakult meg 50 taggal a Bodaiki egyesült iparosok ipartársulata, 1884-ben az önkéntes Tűzoltóegylet, 1904-ben 30 taggal, Sőréden fiókegylettel, 1887-ben a Társaskör (12 taggal), 1896-ban a Római katolikus Kör (35 taggal). De működött Bodajkon Keresztény Hitelszövetkezet és fogyasztási szövetkezet is. 1913-ban a Tűzoltóegyletet, a Katolikus Kört és Keresztény hitelszövetkezetet említi a forrás.

1

'

8 Az 1960. évi felmérés szerint a legelemibb orvosi feladatok elvégzésére alkalmas bába volt a községben. 1876-tól kezdve Bodajk köteles volt községi orvost és szülésznőt tartani. A közegészségi törvény végrehajtása során bodajki egészségügyi kör (kerület) jött létre. 1881-ben a körorvos Wéber Ferenc sebészmester, az állatorvos Kovács Ferenc, a községi szülésznő Dömer Franciska, a magánbába Reichardt Juliánná volt. 1889-ben a községi képviselőtestület megtiltotta, hogy a községi orvos magánállást is vállalhasson.

1:1:1 1889-ben a móri járás főszolgabírója véleményt kért egy Bodajkon felállítandó gyógyszertár ügyében. A képviselőtestület egyhangú véleménye szerint a nagyközségnek, mint fürdőhelynek, régi óhaja a gyógyszertár. Tekintettel azonban arra, hogy a lakosság kis száma miatt egy önálló patika nem élne meg, javasolják: a móri gyógyszertár nyisson egy „fiókgyógyszertárat" Bodajkon. Az 1892. októberi képviselőtestületi ülés a közelgő kolera-veszéllyel foglalkozott: Járványbizottságot és utcabiztosokat választottak. Ezeket bízták meg „az egészségi állapotok megfigyelésével". Ugyanekkor szerzett be a nagyközség egy hullaszállító kocsit. 1893-ban a főszolgabíró jelentette, hogy a szentkútban a búcsúk alkalmával a betegek szemüket és fájós lábaikat mossák. A kútnak azonban jó vize van és a helybeliek azt isszák, ezért meg kell akadályozni, hogy abba beteg tagokat mártsanak. A vármegye a belügyminiszterhez fordult, de az visszatette az ügyet a vármegyéhez. Az ügy lezárásaképpen a püspök átiratára a kutat egy magas kőfallal vették körül, hogy csak meríteni lehessen belőle. 1906ban az alispán javasolta körállatorvosi állás létesítését Bodajkon. A képviselőtestület ezt nem tartotta szükségesnek, mert „nincs nagy állattenyésztés, a móri állatorvos pedig csak félórányira van". 1908-ban már volt gyógyszertár a nagyközségben. Ebben az évben a gyógyszerész arra kért engedélyt, hogy a patikát vasárnap délután zárva tarthassa.

|/,()