Fejér Megyei Történeti Évkönyv 14. (Székesfehérvár, 1980)
Községtörténeti tanulmányok - Kállay István: Bodajk
madik szint: 2 szoba, 2 konyha. A fürdőház leltára: 1 vízkatlan 3 rézcsappal, 17 fürdőkád vaspántokkal, 5 zöld bársony keresztfüggöny, 11 zöld bársony ablakfüggöny, 10 egyszerű alvóhely, 15 egyszerű szalmazsák, asztalok, karosszékek, 10 nádpálca, 10 lábzsámoly, 14 ruhafogas. A fürdős lakása 3 szoba-konyha-kamrából állott, 9 állatra méretezett istállóval. 92 A bodajki fürdő híre nem csökkent a XVIII—XIX. század fordulóján sem. Vályi András a „nevezetes, sokak által látogatott" fürdőházról beszél, amelynek melegített vize az elesett, gyenge tagok erősítésére alkalmas. 1804-ben ,,ásványfürdő"-nek nevezik, 1309-ben a jelentős és kényelmes fürdőházról olvashatunk. 93 1806-ban a bevétel 971 Ft volt, ennek azonban nagy része elment a fürdős fizetésére, a fűtésre, javításokra, úgyhogy a fürdő csaknem ráfizetéses volt. Az 1807-ben tervezett bérbeadás feltételei : — a bérlő a fát az uradalomtól pénzért vegye meg, — megjavíttassa maga a vendég- és fürdőszobákat, a fürdőmester lakását, — az uraság számára tartson fenn két szobát és egy konyhát, — évente három hétig az összes szobákat az uraság díjtalanul használhassa, fűtéssel együtt, — a fürdésért nem kérhet pénzt sem az uraságtól, sem a tisztektől és a szolgáktól. — az alsó négy szoba nem tartozik a fürdőhöz, ott urasági eszközöket tárolnak, — szeptember közepétől nincsenek fürdővendégek; ettől kezdve az uraság igénybe veheti a szobákat gyümölcstárolásra. 9 ' 1 1808-ban egy fürdésért 8 krajcárt szedtek. Május 18—31. között 227, június 1—30. között 306, július 1—31. között 255, augusztus 1—31. között 230 fürdőt számoltak el, az állandó vendégekkel együtt 974 Ft-ot vettek be. Az állandó vendégek között látjuk Székesfehérvárról a Hiemereket, Kreskayt, Zutrunckot, valamint a Zichy eket, Luzsénszkyékat, örményieket, egyéb földbirtokosokat, uradalmi tiszteket, a környékről tanítókat, orvosokat, egyháziakat és katonatiszteket. 1811. július 9-én a földrengés következtében a templom melletti bő vizű forrás elapadt, csak a július 29-i újabb földrengéskor indult meg újra. A bodajki forrást ekkor Kitaibel Pál is megvizsgálta. 9 ' 1816-tól a fürdőházat Hoffman Henrik fürdőmester kezelte évi 100 Ft készpénz és természetbeni fizetésért. Kötelessége volt a fürdőház szobáit, a kamrákat, a fürdőkádakat jó állapotban a fürdővendégek rendelkezésére bocsátani, tőlük a gazdasági hivatal által megállapított pénzeket szedni. A bevételről jegyzőkönyvet vezetett és naponta jelentett a tiszttartóságnak. Jelentenie kellett továbbá a szállóvendégek érkezését is, ezeknek semmiféle italt sem mérhetett ki. A fürdőház 1822-ben 698, 1823-ban 527, 1824-ben 1005, a 3 évben összesen 2230 Ft hasznot hajtott. 96 1827-ben tervezték, hogy minden kádnak külön bemenete legyen, a kamrák ablakát a konyha felé fordítva, a vízcsatornát az ún. téli-feredőn keresztül vezették. A fürdőkamrák udvaráról elhordták a dombot és az udvar közepére egy sor hársfát ültettek. A kétemeletes épület szarufáit kicserélték és zsindelyeztették. Az emeletes épület ablakain a zsalugátert újakkal cserélték ki és olajfestékkel ezüstre festették. 9 ' 1838-ból részletes összeírás maradt fenn a fürdőházról, amely az ott
