Fejér Megyei Történeti Évkönyv 14. (Székesfehérvár, 1980)

Községtörténeti tanulmányok - Kállay István: Bodajk

a rétek vagy a belső telkek hiánya miatt, azok pótlására kaptak a jobbá­gyok. A bodajkiak Szent Mihálytól Szent György napig árulhatták a boru­kat. Az urbárium szerint az uraság 2540 nap marha- és 5121 nap kézi­robottal rendelkezett. 60 1779-ben a bodajkiak 1854 Ft cenzust, 83 kappant, 108 csirkét, 566 tojást adtak, illetve 1835 nap igás, 2405 kézi robotot és 10 nap hosszúfuvart teljesítettek az uraságnak.' 51 Az 1786. évi összeírás a falut első osztályúnak minősítette. 71 telkes jobbágyot, 27 zsellért, 1 lakost, 42 % telket, 1339 hold szántót, 189 hold rétet írtak össze. A mezőváros saját birtokában volt 3 hold rét. 02 1790-ben a bodajkiak a vármegyénél tettek panaszt, amiért az uraság marháik legeltetését a tőrösi, a cseresnyési, a kajmáti és a tárnoki legelőkön akadá­lyozta. A panasz hatására a földesúr megengedte a bodajki és tőrösi legelő­kön a legeltetést, a tárnoki legeltetési jogot azonban tagadta. Az uradalom nem fogadta el teljes napnak, ha a jobbágy csak 9—10 órakor jelent meg roboton és délután 3—4 órakor hazament. 03 Az uradalom 1791. évi bérbe­adása a bodajkiakra kedvezőtlen volt. A bérleti szerződés szerint Klobu­siczkyné fenntartotta magának a kisebb adományokat, a hosszúfuvart, a vadászathoz járó segítséget, a háramlást és a birkatartást. Megengedte viszont a bérlőknek, hogy az Eresztvényi és Rigósi dűlőben 100 holdat kiirtsanak, a jobbágyok földjét felmérhessék és a többletet a szerződés tar­tama alatt szabadon használhassák. A bérlők az irtásföldeket is visszavált­hatták a jobbágyoktól, ha szükséges, úriszék tartásával is. Az uradalmat illette a dézsmabérlet, a makkoltatás, a vásári jövedelem, a vendégfogadó, a malmok és a fürdőház bevétele. 0 ' 1 Az uradalom bérbeadásakor felvett leltár'" pontos képet ad Bodajk viszonyairól. E szerint az uradalomnak 1790-ben a bérleti díjakból, a malomból, az úrbéri cenzusból, a vásárokból, a meleg fürdőházból, a terményekből (zab, kukorica), a bortizedből, a szé­nából, a szalmából, a kenderből, az ürühúsból és a faeladásból 7325 Ft bevétele volt. Az összeg egy részét kiadták kamatra, kőműves és egyéb számlákra, gazdasági szükségletekre, útiköltségre, úriszék tartására, püs­pöki tizedbérletre és konvenciósok fizetésére. A maradék 4089 Ft-ot az uraság kapta. Ennyi volt tehát a bodajki uradalom tiszta haszna 1790-ben. Az uradalmat a számtartó vezette, konvenciósok voltak a hajdú, a két kerülő, a mezőőr, a juhász és a melegfürdő orvosa. 10 bérlő volt az ura­dalomban: a vendégfogadós, a mészáros, a boltos és a molnárok. Az ura­dalomhoz 16 épület tartozott: a rezidencia, a fürdőházak, a fürdőorvos szállása, a hajdú háza, a bolt, a vendégfogadó a pálinkafőzőházzal, a tiszt­tartó háza a régi pálinkafőzőházzal, a reformátusok háza, téglaégetőház kemencével, a régi csordás-ház, a juhász-ház csűrrel, a malmok és a mészárszék. Két erdője volt az uradalomnak: a bodajki és a kajmáti. A bo­dajki tölgy, a kajmáti tölgy, gyertyán és bükk erdő volt. Évi bevétele 444, illetve 197 Ft. Uradalmi hivatalok: számtartóság, kasznárság, pincé­szet, udvarbíróság, építészeti hivatal és erdészet. Az uradalom földje öt táblára volt felosztva: a felsősárréti, az alsósárréti tábla, a cenzusos földje (Tőrös), a tiszttartói föld és az uradalmi fogadóhoz tartozó tábla. A felsősárréti táblát nedvessége miatt vetésre alig használták. Az alsó­sárréti tábla részben lejtős volt: a völgy közepén szénát termesztettek. A cenzusos földet évi 245 Ft-ért a bodajkiak bírták. Az uradalomnak majorsági bora nem volt, a tizedborból 150 urnát vettek be. Az urada­lomban sörfőzőház nem volt, pálinkafőzést a fogadó udvarán végeztek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom