Fejér Megyei Történeti Évkönyv 14. (Székesfehérvár, 1980)
Községtörténeti tanulmányok - Kállay István: Bodajk
ezzel nem zárult le: 1476. júlis 9-én Mátyás király parancsára figyelmeztették Rozgonyi János özvegyét, Dorottyát és Rozgonyi Oszvaldot, hogy adják vissza a Bodajki vízen épített malmot a kereszteseknek, mivel azt R.ozgonyi István korábban 36 évre bérbe vette, de utódai nem fizették a bérleti díjat. 1 " Ugyanaznap Mátyás király vizsgálatot rendelt el a keresztes konvent parancsnoka panasza alapján. Szeptember 29-én ui. a Rozgonyiak jobbágyai a Boáayth birtokon adót szedő Pál keresztest nyílt úton megtámadták, a beszedett adót tőle elvették. Június 13. körül ugyanazok a (Csókakő várához tartozó Csurgó-i) jobbágyok elrontották a kereszteseknek a Bodajki-vízen épített malmát, amivel 200 arany forint kárt okoztak. Ráadásul a malomhoz jövő jobbágyokat egy forinttal jogtalanul megvámolták, a keresztesek Fehérvárra igyekvő jobbágyait pedig kétszeres adóval sújtották. A csurgói jobbágyok a bodajki erdőben jogtalanul fát vágtak. 1 " A vita lezárása céljából Mátyás király 1477. március 6-án megparancsolta: a budai káptalan keresse elő a Bodajk birtokon levő Bodajki-vízen épült malom és hozzátartozó föld bérbeadásáról szóló oklevelet. 1 ' Ez azonban nem járt sikerrel, mivel 1478-ban a csókakői várnagy (Rozgonyiék familiárisa) a palotai jobbágyokkal újból Boáayth birtokra tört „rettenetes ordítással, melytől az emberek, különösen a kisebbek, súlyos betegségbe estek és az férfiak csak Isten segítségével tudták az asszonyokat megóvni tőlük." A hatalmaskodásnak 12 halottja volt. 18 1486-ban Mátyás király újabb vizsgálatot rendelt el: a székesfehérvári káptalannak kellett megállapítania, hogy a Bodajki-vízen épült malom Boáajk vagy Csurgó (Chorgo) birtokhoz tartozott-e. A Rozgonyiak ui. azt állították, hogy a csurgói birtok része. 19 1490-ben ismét találkozunk a Chatka-i pálosokkal: Mátyás keresztes a budai káptalan előtt tiltakozott az ellen, hogy Guthy János keresztes parancsnok a bodajki erdőt a pálosoknak adta. 29 A hatalmaskodás II. Ulászló korában tovább tartott. 1493-ban az uralkodó megparancsolta Székesfehérvár városnak, hogy ne háborgassa a keresztes konvent Bodayth birtokáról elmenekült László Tamás jobbágyot (Lászlót a bodajki bíró adósságai miatt visszatartotta, majd ezt követően menekült el). 21 1498-ban a Rozgonyiak jobbágyai és familiárisai rátörtek a bodajki bíró házára és másokat is bántalmaztak. A vita még mindig a korábban bérbeadott malom körül folyt. 22 1517-ben Perényi Imre nádor rendelte el a vizsgálatot Seréái Péter és társai ellen, akik Boáajkra törtek, jobbágyokat hurcoltak el és vertek meg. A keresztesek adószedőjét Barch pusztán megtámadták, a beszedett adót elvették tőle, majd egész Székesfehérvár külvárosáig (piacáig) üldözték. Ott Feráős Lukács polgár háza előtt lováról lerángatták, lovát és ingóságait elvették. A nádor Seréái Pétert és fiait a király elé idézte. 23 1536ban — a háborús idők zűrzavarát kihasználva — Serédi György, Antal és Ferenc jobbágyokat hurcolt el a keresztesek Bodayth-i birtokáról. János király elrendelte a jobbágyok visszaadását, mivel meg akarta őrizni a szabad jobbágyköltözésről tett rendelkezéseit. 2 '' Ebben az évben, 1536-ban, jelent meg az új birtokos, a Nádasdy család, akinek Bodajk 1535—36-ban 1, 1638—39-ben 2, 1647-ben 2 1 4 porta után fizette az adót. 25 1543. szeptember 2., Székesfehérvár eleste után egész Fejér megye hódoltsági terület, a Győr—Mór—Székesfehérvár útvonal
