Fejér Megyei Történeti Évkönyv 14. (Székesfehérvár, 1980)

Községtörténeti tanulmányok - Kállay István: Bodajk

Kállay István: BODAJK A terület hullámos dombvidék, melyet északon a Vértes hegység, keleten és délen a mellári fennsík mészkő és dolomit gerincei zárnak le. A móri árok belseje három fő szerkezeti vonal mentén két nagyobb északnyugat—délkeleti irányú vonulatra tagolódik. A két nagy vonulatot nagyjából az árok közepén (Kisbér—Mór—Bodajk—Moha vonalában) kialakult árkos vetődés választja el egymástól. Az árok belsejében ez a legnagyobb árkos vetődés. Jelenlegi ismereteink szerint ezen a vonalon süllyedt a legmélyebbre az alaphegység sasbérces vonulata és itt került a legmélyebbre (121 m tszf.) az alsópleisztocén hordalékkúpos felszín is. Mórtól délre az árok felszíni arculata lényegesen megváltozik, ami eltérő pleisztocén fejlődéstörténetre utal. A Mórtól délre elkeskenyedő árok a pleisztocén szerkezeti mozgások folyamán a párhuzamos vetődések mentén erőteljesen lesüllyedt, s így felszínét az eróziós-denudációs folyamatok nem alakították szigethegyekkel behintett eróziós halomvidékké, hanem a széles süllyedékterületet a pleisztocénvégi vízfolyások süllyedéssel egyidejűleg feltöltötték és tágas (750—1500 m) alluviális síksággá formálták. A síkságot Mór—Bodajk—Fehérvárcsurgó—Moha vonalában átlagosan 25—30 m vastag homokos-kavicsos-iszapos-agyagos folyóvízi üledéksor tölti ki. A folyóvízi üledékek az utolsó jégkorszakban képződött, átmosott löszös rétegsorokat zárnak kőbe, ami az árok újpleisztocénban is folyamatban levő süllyedését igazolja. Hasonlóképpen egészen fiatal mozgásokról tanúskodnak Bodajk térségében a pannóniai üledékekben előforduló vetődések is. A vetődések újpleisztocénvégi vagy holocén időszakiak lehetnek, mert a felsőpannóniai agyagos rétegsorral együtt az agyag fedőjébe települt vékony löszrétegek is elvetődtek.

1 A természetes karsztforrások és a csapadék vízét a Gaja patak vezeti le. Az évi csapadék átlaga 650 mm. Felhőszakadáskor és a koratavaszi olvadáskor a Gaja kilép medréből és nagy, művelés alatt álló földterületet áraszt el. A tájat helyi és helyzeti energiái az ország első lakott területévé tették; a kőkorszaktól kezdve minden időszak emlékei megtalálhatók.

2 Ilyen pl. egy prehisztorikus földvár (Varjuvár) nyoma.

3 A helység neve 1193-ban bukkan fel'

1 Bodogth alakban. BéZa király névtelen jegyzője, Anonymus, a községtől délnyugatra emelkedő Bodajkihegyről (ad montem Bodoctu) beszél

5 a magyarok cselekedeteiről szóló munkájában. Ennek keletkezését a nyelvészek az 1150, a történészek az 1200 körüli évekre teszik. A Bodajki-hegyet a népnyelvben Bodok-hegynek hívják. A községnév ennek a Bodok-hegy névváltozatnak az elülső