Fejér Megyei Történeti Évkönyv 14. (Székesfehérvár, 1980)
Községtörténeti tanulmányok - Balázs László – Degré Alajos: Bicske
Gazdakör és az Ipartestület ugyan visszakövetelte egykori helyiségeit, és igényük sogosságát a képviselőtestület is elismerte, de a rendőrség ragaszkodott az épülethez, mint céljának legmegfelelőbbhöz. Végül is 1947-ben a rendőrség visszaadta az óvodai részt és egy üzlethelyiséget, de a ház nagytermét is a rendőregylet vette bérbe, csak ahhoz járult hozzá —, hogy a termet, ha szükség van rá — a község is használhatja/' 1 A háborúban tönkrement artézikutak helyreállítására segélyt, főleg gépeket a község a népjóléti minisztériumtól kért, de a jó ivóvizet csak akkor tudták biztosítani, amikor az 1950. évi községi költségvetésben 30 000 Ft-ot biztosítottak e célra/ 2 Tornyópusztán már 1948-ra állami gazdaságot szerveztek. Az állami gazdaság nem óhajtotta, hogy a tőle 18 km-re fekvő Bicske közigazgatása alatt álljon, hanem lépéseket tett, hogy a pusztát Tarjánhoz csatolják. Ehhez a képviselőtestület készséggel hozzájárult, sőt annak az elképzelésének is kifejezést adott, hogy Nagyegyháza (régebben Nagynémetegyháza) és Mesterberek is leválasztandó a községi határról és ezek Ő- és Űjbarokkal közösen új nagyközséget alkossanak. 0 ' 1,3 Ez azonban nem a község elképzelése szerint ment végbe. Az 1950. évi tanácstörvény alapján csak Tornyópuszta került át Tarjánhoz 1960 táján, viszont 1970-ben Bicskéhez csatolták a polgári kor kezdete óta Felcsuthoz tartozott Óbarok-pusztát. Ezzel a község határa 1150 hektárral (2004 kat. hold), belterületi lakott része 59 hektárral (102 kat. hold), lakossága 711 lélekkel növekedett. Ennek következtében a község határa 9661 hektárra (16 790 kat. hold) nőtt. Legújabban a község tanácsa egyesült Csabáiéval, úgyhogy Csabái 1675 hektár (2 911 kat. hold) határát is Bicskéről igazgatják. 11 ' 1 ' 1 1947-ben Speidler István, aki a kommunista párt programjával lett képviselő, már erősen propagálta a Bicske, Csabái, Mány vidék szénfeltárását, a terület bányavidékké alakítását/' 5 Az 1945-ben tömérdek nehézséggel meginduló iskolai tanítás lassan rendeződött. A polgári iskola 1946 januárjában még fel sem tudta mérni a háború okozta károkat, leltárt sem tudott felvenni, mert csak 1946 június 2-án kapta vissza épületét, persze most már általános iskolaként. Főleg a szülők munkájával és segítségével 1946 szeptember 13-án az épületből 4 tantermet annyira rendbehoztak, hogy ott a tanítást megkezdhették. Szükség lett volna további osztálytermekre is, mert az általános iskola V. osztályába 51-en, a VI.-ba 66-an, a polgári III. osztályába 66-an, IV. osztályába 68-an iratkoztak be. Több tanulócsoportot azonban a 7 tagú tantestület nem tudott ellátni, és több osztályteremre való bútorzatot sem tudtak semmiképpen sem szerezni. 646 A református iskola I—VIII. osztályába 1946 őszén 217 tanuló a r. kat. központi iskolába 1947 őszén 159 tanuló, a mesterbereki községi iskolába 40 tanuló, a tükröspusztai r. k. iskola I—VIII. osztályába 1946 őszén 37 tanuló iratkozott be. Az utóbbi két iskola persze egy tanerős volt. 0 '' 7 Csoráakuton a Fölmíves Szövetkezet sietett volna az építés segítésére, Szükség lett volna új iskola létesítésére Csoráakuton és Tornyópusztán is. Csoráakuton a Földmíves Szövetkezet sietett volna az építés segítésére, Tornyópusztán pedig a Földhivatal telket és épületet juttatott volna e célra. A községi képviselőtestület azonban úgy vélte, hogy költségvetéséből az új iskolák fenntartását nem tudja biztosítani.' 1 '' 8 1948 májusában a képviselőtestület egyhangúan kérte a felekezeti is-
