Fejér Megyei Történeti Évkönyv 14. (Székesfehérvár, 1980)

Községtörténeti tanulmányok - Takáts Endre – Várnai Tamás: Balatonbozsok

1717-ben a Nagy aliter Bosoki család férfiágának kihalta után a Ten­gerdy Vincze Mihály ág előzetes adománykérés után megkapta Nagy Bo­sok helységet és Kis Bosok prediumot. 166 A Tengerdy család másik ágán leszármazó Tengerdy Mihály 1700. március 5-én személyesen megjelent a győri káptalan előtt, s maga és gyermekei nevében Újvári Ferencnek a veszprémi harmincad kezelőjének, Veszprém vm. alispánjának, valamint feleségének és gyermekeinek, saját joguk fenntartása nélkül átadta a Veszprém megyében fekvő Bosok pos­sessióból és Kis Bosok pusztán az ő tulajdonjogát illető részt, hogy Ujváry eddig mutatott őszinte jóindulatát ezután is élvezhesse. 167 Felesége Tóth Zsuzsanna maga, valamint gyermekeinek nevében 1717­ben a veszprémi káptalan előtt ellentmondott férje felvallásának, mert ezzel házasságából született gyermekeinek tetemes kárt okozott. Ugyanis férje Tengerdy Mihály 1700. évben az ő birtokuktól távol lévő győri káp­talanban, az akkor még élő, ma már meghalt, Ujváry Ferenc tetszése és akarata szerint fogalmazott felvalló leveleket írt Ngy Bosokon és Kis Bo­sokon lévő két nemesi kúriáról, s ezeket csaknem egészében Ujváry Fe­rencnek és utódainak ajándékozta. 168 Ugyanezen évben a Veszprém megyében Szentkirályszabadján lakó Tengerdy Mihály a veszprémi káptalannál ellentmondásul jelentette: 1700. március 5-én Ujvárynak ajándékozta Bosokon és Kis Bosokon lévő két kúriáját, mert az biztatgatásokkal őt megzavarta, végül megcsalta. Fel­használva a számára lehetséges mesterkedéseket, nemcsak őt magát, ha­nem a szerencsétlen gyermekeit is ki akarta zárni abból a birtokjogból, amelyet a Nagy másként Bosoki család férfiágának kihalta után előzetes adománykérés által bírtak. 169 1727-ben ugyanez a Tengerdy Mihály két fiával a veszprémi káptalan előtt vallotta, hogy Vízkeleti József 10 év óta atyai jóvoltát mutatta irán­tuk. Ök annyira jutottak, hogy a mindennapi kenyerüket más emberek gabonájának aratásával keresték. Akkor Vízkeleti József édesapjukat Ten­gerdy Mihályt a maga költségén és fáradságán fölvitte gróf Pálffy Miklós palatínushoz és onnét parancsot hozott a vármegyére, mellyel a tőlük el­idegenített Nagy Bosokban egy részt kezükbe szabadított és két jó ,,vo­nyós eökröt" is adott. Ezért Vízkeleti Pálnak és fiának teljhatalmat ad­tak, hogy a pesti királyi tábla elé víve az ügyet, a tőlük elidegenített többi birtokrészeket is szerezzék vissza, s annak három része Vízkeleti Pálé és testvéröccséé legyen, a negyedik részben ők maradnának örökös jussal. 170 1731-ben Vízkeleti özvegye végrendeletében, mint Tengerd-pusztai birtokos rendelkezik. 171 Vízkeleti akkori intézkedéseinek következménye, hogy 1718-ban jú­lius 14-én a megyegyűlésen — az ország palatínusának levelét felolvas­va — elhatározták, hogy a Szentkirály szabadján lakó Tengerdy Mihály nemes ügyét a Bosokon bírt porciója tárgyában méltányosságból és párt­fogásból védelmezni kell. Birtoklásában meg kell hagyni, míg csak a Vi­gyázó-família őt a jog útján ettől el nem mozdítja. Erről Tengerdy Mi­hály igazolást kért a maga számára, valamint bizonyságlevelet adtak ne­ki az ő szegénységéről. 172 1741-ben idősebb Tengerdy Mihály, valamint fiai és leánya jelentet­ték a káptalannál, hogy Tengerdy Vincze Mihály 25 évvel ezelőtt ellene

Next

/
Oldalképek
Tartalom