Fejér Megyei Történeti Évkönyv 14. (Székesfehérvár, 1980)

Községtörténeti tanulmányok - Balázs László – Degré Alajos: Bicske

A századfordulón térképek készülnek: 1897-ben a község úrbéres erdejéről, azután Tata—Bicske vidékéről,

468 de magáról Bicskéről is a hozátartozó Csordakút, Nagy- és Kis Németegyháza, Tornyó, Tükrös-major pusztákkal együtt.

469 Az évszázad első éveiben nagy anyugtalanság az egész országban, s Bicskén is: harc folyik a politikai függetlenségért, a magyar vezényleti nyelvért, — de az elnyomottak, nincstelenek mindennapi kenyeréért is. Az önálló magyar haderő felállításának, s az önálló vámterületnek a követelésére Ferenc József 1903. őszén a galíciai hadgyakorlaton kiadott hadparancsában leszögezi, hogy a hadsereg egységéhez nem enged hozzá nyúlni, s önálló vámterület sem lehetséges; s ugyanekkor a hadügyminiszter a katonaság létszámának a felemelésére terjeszt be javaslatot.

4

'

9 — A katonai javaslatok ellen 1903. márc. 29-én nagygyűlés keretében tiltakozik Bicske lakossága.

471 •— A kormány politikáját a Néplappal próbálja népszerűsíteni, amelyből 6 magyar, 2—2 német és szlovák nyelvű példányt küldet meg ingyenesen egyes név szerint is feljegyzett nevű gazdasági munkásoknak.

4

'

2 A harcokba belekapcsolódik bicskei Rosenberg Henrik is; az 1905. évi képviselőválasztáson a szövetkezett ellenzék jelöltjeként a facseti (Krassó-Szörény vm.) a választókerületet végigjárja, de a kápolnási szolgabíró kormánypárti zászlókkal vonul fel ellene és megakadályozza programbeszédének az elmondásában.'

1

"' — Bicskén a váli választókerület egyik képviselőjelöltje Gyapai Pál nagybérlő volt, aki jan. 16-án a nagyvendéglőben programbeszédet tart, beszédében támadja a szociáldemokratákat is, hogy a függetlenségi párt többet tudott volna tenni az ország és a nép érdekében, de ebben a szociáldemokrata párt meggátolta. Ezt a párt visszautasította rámutatva arra, hogy éppen a függetlenségi párt képviselői vétettek a nép ellen az elmúlt években.

474 A választási küzdelmekbe a Bicskén 1904. dec. 26-án megalakult szociáldemokrata párt is beleavatkozik, bár a váli kerületben nem állít jelöltet tudván, hogy az eszmék nem ismerése során nem sok szavazatot kaphatnak, de megragadta az alkalmat, hogy a népgyűlésekre általában engedélyt adott a hatóság. Pelczéáer Ágoston jan. 11—13. napjain Bicskén, Csabáin, s Mányon szocialista nagygyűlésen beszédet mondott, amire a Népszava is felfigyelt jan. 17-i számában: „...a bicskei hatóság túlbuzgósága folytán hosszú iáő óta ez volt az első alkalom, hogy eszméink igazságát élő szóval fejtegethette valaki a nép előtt."'

115 — Az ipari munkásság is megszervezi Fejér megyében a maga szakegyleteit. Bár Bicskén nincsen az ácssegédeknek szakegylete, de 1904-ben közösséget vállalnak más ácssegédekkel a bicskei ácssegédek is a fehérvári vállalkozókkal szemben, akik a minimális 40—44 fillér órabért sem akarták megadni, s napi 10 órai munkaidőkövetelésnek sem engedtek; a sztrájk május elejétől július végéig tartott.

4

'

6 — 1905. jan. 15-én megalakult a bicskei földmunkás szakegylet, amelynek az elnöke Börcs József lett.

47

' — Az ország más vidékein már egy évtizede folynak az aratósztrájkok, s szervezkedik az agrárius szocializmus; s ennek lefékezésére, ill. később a sztrájkoló, mind kisebb részért munkát vállalni nem akaró aratók ellen már 1898-ban meghozták az ún .derestörvényt. A megélhetésért való harc mind inkább élesedik. 1863-ban 462 volt éves szolga, 216 volt napszámos, s ehhez jött még 92 család, akik ez év-