Fejér Megyei Történeti Évkönyv 14. (Székesfehérvár, 1980)
Községtörténeti tanulmányok - Balázs László – Degré Alajos: Bicske
hogy a fejszés és a házas zselléreknek is a legejőillendőségükből 1/3 részt, azaz 2/8 holdat kiadjanak, ill. egyes elírási hibákat javítsanak ki. 355 A bicskei határ rendbeszedéséről 1843-ban Horváth János készített térképet. 306 — 2 1/4 jobbágytelken ekkor 20 nemes család él: 1 Elek, 2 Balogh, 5 Vida, 6 Szenté, 2 Császár, 1 Kalmár, 1 Márkus, s két Ballovits család, akik 1 kivételével 1/4 telken, s 1—1 udvari házhelyen laknak, s fizetnek érte különböző mértékben királyi pénzt, honi pénzt, részben katonai adót, (porciórészt); közülük 3-an 1336 után szereztek itt jobbágytelket. 357 — Az 1846/47. (dicalis) összeírás során ezeket az adatokat vették fel Bicskéről: 252 jobbágy, 47 (16 éven felüli) fiú, 67 zsellér, 34 kézműves; — s van 48 ökör, 25 tehén, 6 tinó, 120 ló, 79 sertés; — 469 (III. oszt.) ház, 2 059 szántó, 998 kaszás rét, 433 kapás szőlő, valamint 3 vízi malom. 358 Az 1848. évi országgyűlés törvénycikkeinek a szentesítése, a jobbágyság eltörlése után az abból kimaradt zsellérség részéről nagy forradalmi megmozdulások vannak az országban mindenfelé. Csabáin a zsellérség azt hiszi, hogy a jobbágyság eltörléséről szóló törvény az ő javukat is szolgálja, de a bicskei jobbágyságnak az a része is, amelyik fel akarja osztani Csordakutat, azonosítja magát velük és élére áll a megmozdulásnak. — A kiküldött katonaság, s a megyei bizottság megérteti a zsellérekkel, hogy rájuk nem vonatkozik a törvény, ők nem jobbágytelken, de nemesi földön élnek, s a jobbágyok is lecsendesednek. így a Fejér megyei ideiglenes nemzeti bizottmány ápr. 26-án azt jelenti Bicskéről, hogy itt csend van és nyugalom, s ,,a communisztikus eszmének legkisebb nyomát sem találták", s az elöljáróságot is utasította a rend fenntartására. Az országos felhívásra Bicskéről 427-en jelentkeztek nemzetőrnek, de Szőke Lajos szolgabíró nem fegyverezi fel őket, „mert ha ennek a jobbágyságnak a kezébe most fegyvert adatnék ... a belbéke és a rend felzavarása csaknem elkerülhetetlen lenne", s a bicskei nemzetőrséget fel is oszlatták.' 1,1 " Kossuth Lajos a nemzet szabadságának a megvédésére 200 000 katonát kért. A harcosok élvonalában ott vannak Batthyány Kázmér, Bicske földesura, Barsi (Neumann) József plébános, — akinek ebben az időben több forradalmi verse és cikke jelenik meg az újságokban, 360 — melletttük a megyei bizottmánynak a tagjai még Császár Gábor, Tóth István számvevő, valamint a mezőváros bírája és jegyzője. 361 — Szeptemberben szabadcsapatokat toboroznak Bicskéről is, s a toborzók magukkal vitték az újoncokat Lovasberénybe. Innen 20 kocsi vitte szept. 22-én a Hunyadi-dandár ruháit Biára: m — A már megalakult dunántúli, mozgó önkéntes nemzetőrség szept. 30—okt. 8. között részben Bicskén táboroz le, parancsnoka Kosztolányi Móricz őrnagy. 363 Bicske lakossága mozgalmas napokat él át ekkor. Okt. 3-án a honvéd zászlóalj főorvosa, Zindry dr. széna és zab porciót vesz fel előfogata számára. 30 '' — Majd itt állomásozik az 1. és 12. üteg is: a lovak részére 66 adag zabot, s 66 adag szénát adtak ki a bicskei magtárból. 30 ' — Okt. 4-án a Fejér megyei nemzetőrök részére a bicskei táborba ruházatot és élelmet küldenek, de mivel esett az eső, a kenyerek eláztak, s a rossz ellátás miatt nyomott a hangulat a táborban; a jelentés kocsifedeleket kér. 300 — Fiáth István kormánybiztos utalványára mind az uradalomból, mind a községből 20—20 ökröt visz el Nagy József kormánybiztos, s 2 510 ft-ot fizet érte. 307
