Fejér Megyei Történeti Évkönyv 14. (Székesfehérvár, 1980)

Községtörténeti tanulmányok - Balázs László – Degré Alajos: Bicske

szakkal állított katonák egy része megszökik, betyárokká lesznek, vagyonukat elkobozzák, Urbán István elárvereztetett jószága után 60 forintot fizet be a megyének a szolgabíró 1801-ben, ugyanez évben Farkas Józsefet is körözik:"

10 — 1801-ben a Békés megyei felkelő gyalogságból 5 közlegény Bicskén maradt betegen, s 76 Ft 75 kr. költséget okoztak a mezővárosnak; Bicske a megyén keresztül kéri Békés megyétől ennek a megtérítését; Békés megye szerint ez a kincstárt terheli, s kéri is ezt a kerületi biztoson keresztül;

107 — A katonaság részéről a polgári személyeknek is méltatlanságot kell különösen a háború idején elszenvedni: Bicske mezőváros Szetsődy Mihály Hessen-Homburgi lovasezredbeli katonát a helybeli bíró elleni hatalmaskodással vádolta; a megye haladéktalanul kivizsgáltatja az ügyet.

1

"

8 — Bicske környékén útonállók garázdálkodnak és a Vértes erdőt bizonytalanná teszik:

30

" a helytartótanács utasítja a megyét, járjon el határozottan, s a környék felkutatására vegye igénybe esetleg a katonaságot is (1803-ban).

310 — El bitangolt marhák is vannak a bicskei járás területén, amelyeket a szolgabíró 36 Ft-ért értékesített.

311 •— Tóth Ferenc bicskei bíró és Péterdi István présházát ismeretlen tettesek felgyújtották; a megye a porció-kötelezettségüket elengedi, s a következő évre is adómentessséget ad nekik (1803. év).

312 — Bicskén 1803-ban van már seborvos is, akinek két ügyével is foglalkozik a megyei közgyűlés: Bajaszász József uradalmi seborvosnál volt Pordanovits Márton pesti görög kereskedőnek gabonája; ezt a megye lefoglalta gr. Brunszvik József kérésére; Bajaszász a zárolás előtt egy részét eladta, de hajlandó megtéríteni; a megye Pordanovitsnak a bicskei zsidónál levő vagyonát is elárvereztette.

313 De van Bicskén egy másik orvos is, akinek azonban még hiányzanak a vizsgái; Bajaszász feljelentésére Spatz nevű seborvost vizsgái letételére kötelezi, s addig eltiltja az orvosi gyakorlattól.

314 — 1810-ben Bicskén járási seborvos is van: Buxon Frigyes, aki a karakói csatából elszökik, s a sebesültek ellátását elmulasztja, ezért a főispán kérésére a megye őt állásától felmenti.

315 Bicske mezőváros és járásbeli kvártélyházak és hidak javítási költségeit a megye fedezi 1803-ban.

318 — A kvártélyházak mellett magánosokhoz is osztanak be katonákat, így Magyar János bicskei adófizetőhöz, akinek a házán, hogy ilyen célra alkalmas legyen, az elöljáróság és a beszállásolt hadnagy 215 Ft 43 kr. értékű munkát végeztetett; Magyar János panaszára a megye megrója a bírót és a jegyzőt, s 1/3—1/3 részben a költség kifizetésére mind a hármójukat kötelezi (1804).

317 — A kvártélyházak mellett 1805-ben az átvonuló 4 ezred részére katonai raktárakat is állíttat fel a hadvezetőség, amit fel kell tölteni; Bicskére Mohoss Ferenc szolgabírót küldi ki a megye az intézkedések megtételére.

318 — A katonatartásra kötelezett városnak zabot és szénát kell adni a beszállásolt katonaság számára; 1810-ben azért panaszkodik Bicske elöljárósága, hogy a János főherceg dragonyosezred transzportja kicsinylette a vékát és a földesúr mérőjét s ezért 39 mérő zabot csak 7 porcióban vett át, s ezenkívül 4 és fél porcióval kevesebb abrakról adott nyugtát, s 24 porcióval kevesebb szénát számolt el. Ez utóbbit 2 forintjával, azután Widenplatzer káplár a mányi mészárosnak adta el; a megyei közgyűlés (1810. jún. 27—28.) kötelezi a mányi mészárost, a zabot adja vissza a városnak; br. Veveid kapitány írja levelében, hogy az érintett altisztet már megbüntette, de a megye kéri Bicskének a 4 7/8 pozs. mérő zab árát is megtéríteni.

319 — A napo-