Fejér Megyei Történeti Évkönyv 14. (Székesfehérvár, 1980)

Községtörténeti tanulmányok - Balázs László – Degré Alajos: Bicske

Az uradalom is készít 1787. febr. 15-én kimutatást a bicskeieknek kiadott kaszálókról és rétekről: 1. kiadtak 846 holdat á 1600 négyszögöllel, amely 1200 négyszögöllel kitesz 1 128 holdat 2. A kinzai haraszton rendelkezésükre áll 50 holdat 3. a Pap majorban 50 holdat 4. Az ingoványnál a vonós marháknak legelő, melyet kétszer lehet kaszálni 50 holdat 5. az erdőkben tehenek és növendékmarhák legeltetésére 1 200 holdat 6. azok a rétek, amelyeket kétszer lehet kaszálni, de soha nem kaszálják 150 holdat összesen 2 608 holdat Az úrbéri tabellában 85 úrbéri sessiót bírnak, így minden sessióra 30 hold legelő esik. — Ehhez járul, hogy a szántóföldek három kalkaturára vannak felosztva. Az 1800 hold szántó egy része minden évben parlagon marad, itt tehát az első szántásig, a másik két részben pedig az aratás és a betakarítás után elegendő legeltetési lehetőség van.

2ül A helytartótanács a bicskeiek panaszát nem tartja megalapozottnak és azok „semmisnek nyilváníttatnak" (pro annihilitate declarantur.)

202 Ezekben az években már terjed a felvilágosodás és a francia forradalom kitörésének az éve is közeleg. A gazdasági, politikai élet vetülete mellett szólni kell még Bicske vallási életéről, nemzetiségi viszonyairól, az oktatás előrehaladásáról, a népesség statisztikai számbavételéről a XVIII. sz. folyamán: ezek sokáig az egyházak adatain keresztül ismerhetők meg. — Bicske vallásilag sokáig egységesen református, s egy pár elmagyarosodott, reformátussá lett rác családtól (Ivanics, Gudics) eltekintve színmagyar. — Az ellenreformáció magánkezdeményezésből korán elkezdődik a földesúr, a Batthyány-családon keresztül, majd az 1723-ban történő plébánia felállításával, amikor is a reformátusoknak kell jórészt a plébános fizetését is szolgáltatni. — Az uradalom tulajdona minden, a föld, a házak, a templom, az emberek gazdasági ereje, s amennyire csak képes rá, a lakosság szellemisége is. Legalább is erre törekszik. Egy jellemző adat erre a korra: Pusztai István jómódú kálvinista meghal egyenes ági örökösök nélkül 1731-ben. Halála előtt 1729. karácsony estéjén végrendeletet készít; ebben hagy a méltóságos földesuraságnak két ökröt, nemzetes tiszttartó Fierst Kristóf úrnak egy pár aranyat s egyháza szokása szerint ,,a Szent Ecclesiára" mint református, hagy 100 forintot.

21

'

3 Ennek felét azonban a csákvári úriszék a katolikus egyháznak ítélte oda.

2f/i A szathmári békekötés után az országgyűléseken a vallás dolgában a követek, az egyházak egymás között nem tudtak megegyezni, ezért a király, III. Károly dönt 1731. évben az ún. Carolina Resolutio-val (a Károlyféle rendelettel), amelynek lényege az, hogy a meglevő nemkatolikus egyházak megmaradhatnak, de újakat, templomokat nem létesíthetnek, a prédikátorok a filiákba (leányegyházakba) ki nem járhatnak, ezek teljesen a plébánosok hatáskörébe tartoznak, a nemeseknek magános vallásgyakorlatuk, imatermük lehetséges mindenütt. — A Carolina Resolutio végrehajtását az 1722-ben felállított helytartótanács, az eretnekek ostora (fla-