Fejér Megyei Történeti Évkönyv 14. (Székesfehérvár, 1980)

Községtörténeti tanulmányok - Takáts Endre – Várnai Tamás: Balatonbozsok

A nemesi közbirtokosság tagjaiként, részbirtokosokként: 24 főt tüntet fel és 62 fő parasztot (Landmann). Legnagyobb vagyona Mészöly Lajosnak volt, ki bozsoki lakos és 306 hold 816 négyszögöl birtokkal rendelkezett. A falu minden dűlőjében volt területe; szántó, rét, nádas, szőlő, valamint a községben egy háza, gazdasági épülettel és a Postaúti dűlőben egy majorság házzal, pincével, gazdasági épülettel. 200 holdon fölüli vagyona még Sztojanovics Józsefnek (244 hold 555 négyszögöl; szántó, mező, szőlő, gyümölcs, nádas, 4 ház, 3 gazdasági épületekkel körülvéve Bozsok belterületén, 1 Tómelléken) és Tóth Jánosnénak volt (228 hold házai közül egy a falu szélén állt, két gazdasági épülettel és udvarral, 2 szomszédos háza pedig beljebb a faluban.) Vagyoni szempontból a veszprémi káptalan a következő birtokos. Kis Bozsok pusztán kívül a Tómelléken rendelkezett még összesen 99 hold 37 négyszögöl területű szántóval, réttel, kerttel és nádassal. Kis Bozsok pusztán állt a ház gazdasági épülettel és udvarral. Ezt megközelítő vagyona volt még: Balássa György (98 hold — 2 ház); Kenessey Jánosné (86 hold); Karátson Lajos (81 hold); Jankovics Gyula (76 hold — 3 ház); és Karátson István (61 hold) bozsoki lakosoknak. Győri Andrásné (53 hold); Grmanecz(!) Gáborné (42 hold) és Molnár Lajos (40 hold) számítotak még a vagyonosabbak közé. 50 holdat megközelítő birtoka volt Ritter András nagykanizsai és Korontz László veszprémi birtokosoknak. Szüts István 55 hold 1025 négyszögöl területű birtokán állt a zsidótemető. Bozsok közbirtokosságnak 3 háza volt. Egy vendéglő udvarral, 3 gazdasági épülettel a falu szélén; 1 beljebb ugyancsak 2 gazdasági épülettel és egy kocsma a falu közepén. A parasztok között legmódosabb a hajmáskéri Fülöp József család volt (41 hold). Csupán házzal és udvarral 3 fő bírt, 57 lakos birtoka nem érte el az egy holdat. 1—10 holdas birtoka 15 parasztnak, 10 holdon felüli pedig 7 parasztnak volt, közülük a legtöbb (24 hold) Szabó Mihálynak^ 1863-ban Bozsok lakosága (Kis Bozsok pusztával együtt): 395 fő,

111 1888-ban pedig: 490.

112 A 2. sz. melléklet a népesség számának alakulását szemlélteti (1888-ig). # ^ sfc Az 1002-ben alapított Veszprémi Szt. Mihály Székesegyház Bozsok első oklevéllel igazolható birtokosa.

113 1082-es keltezésű, de valószínűleg XIII. századi az az oklevél,

114 melyben Szent László király János veszprémi püspök kérelmére, Barnabás királyi jegyzővel és Gug bakonyi ispánnal összeíratja a veszprémi Szt. Mihály egyház összes birtokait és népeit.

115 Ekkor erősíti meg az egyházat I. László „Bosuk praedium" birtokában is. Ezek J. István kegyelméből 6, Chudus comes kegyelméből 1, Phonchol comes kegyelméből 1 és Elus kegyelméből 1 ekealjnyi szántóföld, a hozzátartozó szolgálónépekkel és 13 „úgynevezett jobbággyal" (iobagiones vocati).

116 A káptalan bozsoki birtoka a fennmaradt nyomok szerint 1342-ben gyarapszik újra. Ekkor Veszprémi Luka fia, Johannes eladja birtokrészeit (veszprémi és bosuk-i) a káptalannak.

117 A Szent Mihály egyház 1082-es birtokainak összeírását — köztük a bosuk-i birtokokat is — a fehérvári káptalan írja át 1350-ben.

118