Fejér Megyei Történeti Évkönyv 14. (Székesfehérvár, 1980)

Községtörténeti tanulmányok - Balázs László – Degré Alajos: Bicske

Miklós birtokot vesz 50 márkáért 1391-ben (jún. 12.) 35 ; 1392. aug. 31-én a győri káptalan előtt Bykchei Mihály fia István fia László nevében is elzálogosítja a Bicskén szedett vám felét két jobbágy telekkel, hogy Byk­chei Rufus Miklós özvegyét 100 arany értékben kielégítse 311 . De 1401-ben megint szól egy okmány nemcsak a Bykcliei csaláról, de magáról Bykché­ről is. Ez év május 25-én kiadott oklevél szerint András segesdi főesperes, veszprémi vikárius Pál boglári, István alchwd-i plébánosokkal, valamint Vitus germeni (gyermelyi) esperessel és Mihály bicskei plébánossal együtt ítéletre száll ki Dwrogdi István fia Istvánnak Bykchei Mihály elleni pe­rében. Dwrogdi István visszaköveteli azt a nászajándékot és hozományt, amit unokatestvére Dwrogdi Onth mester leánya Machó asszony vitt ma­gával, amikor férjhez ment Bykchei Mihály fia Miklóshoz, mivel a férj, majd Machó asszony halála után ezek mind Bykchei Miklós testvérére és fiára Lászlóra szálltak: visszakövetel 13 ezüst serleget, kocsit hozzátartozó 6 lóval, 16 ménesbeli lovat és más javakat is. Az alperes Bykchei Mihály tagadta, hogy neki Miklós nevű testvére lett volna és a szomszédos ne­mesek tanúvallomása ellen kifogást tett, de ez mégis megtörtént, mert András főesperes úgy véli, hogy a B. Miklós birtokának a felmérése nél­kül ítéletet a vele együtt kiszállt káptalani urakkal együtt nem tud hozni, s elrendeli Ker. Sz. János szül. napja nyolcad napjáig (júl. 1.) a szomszé­dok jelenlétében B. Miklós javainak az összeírását, hány jobbágytelke, mennyi és milyen szántóföldje, rétje, erdeje, berek-, malomtulajdona, kő-, s fatornyos temploma volt a birtokán, hogy azután hetednapra ítéletet tudjon hozni. — Ebből az írásból megtudjuk, hogy Bicskének volt 1401­ben egy Mihály nevű plébánosa, egyébként azonban semmi egyebet, mert az összeírást nem ismerjük. 1 ' — Az ügyet András főesperes különben el­intézte, mert 1401. okt. 6-án bizonyítja, hogy B. Mihály a választott bírák döntése alapján a jegyajándékot visszafizette. :!s — Egyes előkelő személyek pereit, akiket a király különös védelmébe vett, személyes jelenléti bírája előtt tárgy altat ja le. — Ilyen előkelő Bykchei László is. Amikor 1407-ben is visszafizetésre ítélték, aug. 21-én Zechen Konia bán fia Frank ország­bíró bizonyítja, hogy a király személyes jelenléti bírájának Jakab (1358— 64 közt) báni ítélőmesternek a 44 forintot lefizette, amelynek lerovására Zsigmond kötelezte."' — A Bykchei-család emelkedéséből, változásaiból mérhetjük le ekkor Bykche község történeti, gazdasági helyzetét. — Byk­chei László ilyen és bizonyára más fizetések, szükségek miatt kénytelen bykchei jószágrészét a vele járó vámmal együtt a maga és négy fia: Ja­kab, János, Péter és Pál, valamint István testvére nevében is elzálogosí­tani a fehérvári keresztesek előtt Kenessey Gergely és Albert székesfehér­vári polgároknak 320 új dénár forintokért, a visszaváltás jogának a fenn­tartásával 1418. júl. 2-án/'" — De úgy látszik, ügyesen forgolódik, mert mint udvari emberének (meau aulae familiáris) Zsigmond neki és testvé­reinek adja hűséges szolgálataiért Bykche, Szent László és Chapol (pest­megyei) birtoka fejében (Nyitra) Szerdahely királyi várát (castrum regale), Chalád, Kálmánfalva, másnéven Byllie és Nemecske falvakkal együtt, s Zsigmond kötelezi magát, hogy ezeknek a birtokában megvédi őket, s amennyiben a csere megsemmisülne, úgy a javak kölcsönösen visszaszáll­nak eredeti birtokosaikra. A beiktatási parancs 1419. ápr. 3-án, Judica vasárnapján kelt, s a nyitrai káptalan a következő csütörtökön már ki is szállt és be is iktatta őket minden akadály nélkül. 41 — A család neve

Next

/
Oldalképek
Tartalom