Fejér Megyei Történeti Évkönyv 14. (Székesfehérvár, 1980)
Községtörténeti tanulmányok - Hetényi István: Besnyő
ban levő három termelőszövetkezet egyesülése megnyitotta ... a korszerű mezőgazdasági fejlődés kialakulásának és kiaknázásának lehetőségét." Húsz új mezőgazdasági szakember jött az egyesült Sallai szövetkezetbe. Munkájukat Farkas József, a termelőszövetkezet elnöke kiemelkedően jól szervezte és irányította, mind a beruházási tevékenységet, mind a korszerű agrotechnikai mószerek bevezetését és alkalmazását illetően. Átlagon felüli gépesítés és a tagság szorgalmas munkája nyomán ugrásszerűen emelkedtek a termésátlagok. A közös gazdaság állatállománya 35—40%-kal emelkedett. Mindezekkel együtt járt a jövedelmezőség szintjének emelkedése, amely megteremtette a lehetőséget a munkaegységek, a tagok részesedésének emeléséhez. Biztonságosabbá vált a gazdálkodás. Több jutott szociális és kulturális alapra is. Átalakították a kultúrtermet, kultúrotthonvezetőt is alkalmaztak. A közös, eredményes, jó munka kifejezést nyert abban is, hogy Farkas József termelőszövetkezeti elnököt az elsők között tüntették ki Kossuth-díjjal. A termelőszövetkezet kezdettől fogva betölti szerepét a község életében. Éppúgy kiveszi részét a községfejlesztési munkából, mint a kulturális, sport és szociális feladatok megvalósításából. Számos kezdeményezés fűződik a Sallai Termelőszövetkezet nevéhez. A fejlődés további eredményekhez vezetett, intenzitásában felgyorsult a szövetkezet jelenlegi elnökének, Nagy Lászlónak tervszerű, perspektivikus irányító szervező munkája nyomán. A Besnyői Sallai Termelőszövetkezet így vált a megye egyik legjobb szövetkezeti gazdaságává. A jövedelmező gazdálkodás szempontjai tették szükségessé és indokolttá több termelőszövetkezet összevonását a járás területén. Ennek során a beloianniszi Béke termelőszövetkezet 1975. január l.-ével egyesült a Sallai termelőszövetkezettel. Így alakult ki a Besnyő—Beloianniszi Sallai Mezőgazdasági Termelőszövetkezet, amely 1975-ig öt alkalommal érdemelte ki a Kiváló Termelőszövetkezet címet. Űj tanácsház, termelőszövetkezeti központ épült a községben, amelynek területe 4467 hektár, lakóinak száma 2010. Négyszáznegyvenhét lakóházban 523 lakás található Besnyőn. A 249 hektárnyi belterületen 1892-en laknak. A 479 lakás túlnyomó többsége korszerű, tetszetős, a felszabadulás után épült. 1975-ben a községhez tartozó külterületi lakott helyeken, Felsőbesnyőn 18 lakásban 66-an, Iváncsa vasútállomáson, illetve őrházakban 14 lakásban 52-en éltek. Jelzetek 1 Országos Levéltár (továbbiakban OL) Ráday Lt, Collectiones Agentiales Variae. A. köt. 41. 1. 2 OL. Kancelláriai Lt. A. 35. Conceptus exped. 1650. N° 241. 3 OL. P. 850. Baracskai közbirtokosság iratai 4 OL. Zichy Lt. fasc. 80 et A. N° 16. pag. 344. 5 OL. Fördős család Lt. P. 1754. 1. cs. 5. t. 6 OL. Urb. et. Consc. II./2. 7 Károly János: Fejér vármegye története. Székesfehérvár 1904. (továbbiakban Károly J. i. m./V./XI) és 350 8 OL. Paksy cs. lt. 156. U. et C. fasc. 60. N° 59 9 OL. Urb. et. Consc. fasc. 66/30 Besnyő, 1700 körül 10 OL. P. 1284. Jankovich cs. Lt. Raksz. N° 20. kamarai ill.