Fejér Megyei Történeti Évkönyv 14. (Székesfehérvár, 1980)

Községtörténeti tanulmányok - Hetényi István: Besnyő

tudattal foglalkoztak a tanyasi gyerekekkel. Hatvan, nyolcvan gyermek oktatását egy tanerő végezte. Különösen Hámori Lajos pedagógiai munkássága említésre méltó. A pusztai tanítónak két verseskötete is jelent meg. Költeményeiben a cselédházak világa, a summások és a pusztai emberek élete, írójuknak a gyermekek iránti szeretete jelentette a gondolati tartalmat. A második világháború eseményei közvetlenül nem érintették ezt a területet. A hosszantartó, nagy emberi és anyagi áldozatokat követelő harcok Ercsiben és a cukorgyárban okoztak jelentős károkat. A felszabadulás sorsfordulót jelentett, az új élet, a felemelkedés lehetőségét hozta el a puszták népe számára is. Alsó- és Felsőbesnyő, Göböljárás, a szeszgyár és a Bodonyi sor alkotta együtt azt a települést, amely mint község, a Besnyő nevet kapta. A Bodonyi sornak külön története van. A felszabadulást követően igen nagy gondot jelentett a nagykiterjedésű határ megművelése. A Heves megyei Bodony községben viszont fordított volt a helyzet. Onnét a múltban sokan summásnak menni kényszerültek, és megfordultak Göböljáráson is. Mint idénymunkások megszokták, megszerették ezt a vidéket, és szerettek volna a földosztás során itt földhöz jutni, ide áttelepülni. A bodony iáknak falujukban nem jutott föld. A nincstelenek küldöttsége megkereste az Országos Földbirtokrendező Tanács elnökét, Veres Pétert, aki javasolta, Ercsi környékén próbálkozzanak. Ezt követően négyen — csak a családi nevük ismert — Fejes, Tiszóczki, Farkas és Bogárdi nevű személyek Ercsibe utaztak, ahol a Földigénylő Bizottság előtt elmondták kérésüket, és tárgyaltak a lehetőségekről. A megbeszélések kedvező eredménnyel jártak. Százhatvan család települt át Besnyőre Bodonyból, később további 50 család Rákoscsabáról:'" Letelepedésük a kezdeti időszakban sok problémával járt. Egy-egy család 7—17 holdat kapott a családtagok száma szerint. Az új, telepes község helyét az Iváncsa-jerencmajori vasútállomástól mintegy másfél kilométerre a szeszgyár és Göböljárás puszta által határolt területen jelölték ki. Összesen 900 házhelyet is kialakítottak. Igen nagy gondot okozott az erőgépek és az állati igavonó erő hiánya. Az is, hogy a bodonyiak olyan szegények voltak, hogy a kapott vetőmagot is felélték. Csak hosszas utánjárásra kaptak ismét és tudtak vetni. A termelési kedv megvolt a besm/őielcben és a bodonyiakban egyaránt. Már az első évben jó termést takarítottak be. Úgy, hogy a hamarosan bevezetett begyűjtési kötelezettségüknek is eleget tudtak tenni. Sem az adózással, sem a beszolgáltatással kapcsolatban velük szemben büntető szankciót nem kellett alkalmazni. Besnyő község fejlődése szempontjából igen jelentősek voltak az 1946-tól 1948-ig tartó esztendők. Ezekben az években sikerült egy nagyarányú házépítési akciót szervezni és lebonyolítani. Elősegítette, hogy az Országos Földhivatal nagymennyiségű bontási anyagot bocsátott az arra rászorult építeni szándékozók rendelkezésére. A pénzügyi lebonyolítást az Országos Szövetkezeti Hitelintézet telepes községi csoportja végezte. Kilencven lakóház épült. Ebből 50 családi ház építéséhez az építtetők hosszú lejáratú törlesztésre a teljes építési anyagot megkapták. Harminc