Fejér Megyei Történeti Évkönyv 14. (Székesfehérvár, 1980)

Községtörténeti tanulmányok - Takáts Endre – Várnai Tamás: Balatonbozsok

14. Summája az egész népességnek 349 15. Az itt nevezett házasok 68 16. Az itt nevezett nőtlenek, özvegyek 102 17. Az itt nevezett keresztény familiákon kívül vágynak a) távollevők az országban 16 b) idegenek ezen conscribált országbeliek 7 Készítette: Esztergamy András Veszprém vm. számvevője

03 1794-ben a Perneszi-vagyon eladásakor készült összeírásban e család 1 egésztelkes jobbággyal Juhász Péterrel, és 3 házas zsellérrel (Petke Ferenc, Kiss Gy., Gömböcz János) rendelkezett.

93 Az 1779-es Canonica visitatio 306 lakost tüntet fel.

0

'

1 A mezőgazdasági ágakat a környezet szabta meg. A búza, árpa, zab, takarmányrépa és bükkönytermesztés figyelhető meg leginkább e járásban.

95 A falu mögött káposztáskertek húzódtak; szarvasmarha-tenyésztésben pedig inkább a magyar fajta a gyakoribb.

96 Korabeli (1801) gazdaság rajzolódik ki az ekkorra itt nagy birtokot összevásárló Thurszky birtokának eladásakor. A térképmelléklettel készült bevallás mellől sajnos a térkép elkerült, de a szövegben is körül van írva a gazdaság. 17 ökör, szekerek, taliga, eke, bikák, méhek, 600 pozsonyi mérő raktáron lévő őszi és tavaszi gabona, korcsma és „korcsmabéli mészárszék" alkotják a gazdasági eszközöket és a birtokot.

97 Germanecz, a Kis Bosok pusztai bérlő 1828-as elszámolásából kiderül, hogy Kis Bosok puszta területe csupán 130 hold volt, ahol Germanecz „költséges Ló her (sic!) vetéssel a rét hosszabb részét megjavíttatta és esztendőnként trágyáztatta."

98 A korábbi árendátoroknak is előírta a káptalan, hogy a föld minőségét megőrzendő „trágyával Conserválják" a földet, valamint a határok elmosódása, összeszántódása ellen árokkal a pusztát vegyék körül. Mint korábban is láthattuk, a falu határát 1720ban két nyomásban, 1768-ban pedig 3 nyomásban művelték. 1824-ben kerül sor a megye helyszíni szemléjére, hogy Bosok helység határában egy malom építtessék.

99 Majd ugyanebben az évben Germanecz Gábor a káptalannak bejelenti, hogy „a szegénység legnagyobb szükségletei kipótlására a bozsoki határon lefolyó vízre egy kis kocsogó malmot állított fel." Mérnökkel készíttetett „vízszintezési" kimutatásával igazolja, hogy a víz esése elegendő malma hajtásához, s ígéri, hogy amennyiben a tó lecsapolására kerülne egykor sor, ő malmát tüstént le fogja szállítani a kívánt mértékre."

100 A falu mögött húzódó patak fontos jövedelme volt a halászat és a körötte sűrűn növő nád vágása. Későbbi nevét is — Csíkgát patak — valószínűleg csíkban gazdag volta miatt nyerte. Érdekes az 1825-ben, a káptalanhoz benyújtott jelentés, melyben Germanecz Gábor írja, hogy egy „visszaélésként" itt halászó lepsényi árendás halász hajóját és két varsáját confiskálta. Ugyanez a halász egy 40 öles halászókötelet is ellopott tőle, ezt visszakéri. Mellékelve van Elég János, a halász levele is, melyben azt állítja, hogy Germanecz tartozását „halászta le", s amennyiben a káptalan visszaadatja neki eszközeit, úgy egy akó csíkot és 1 mázsa halat ad „árendául".

101 Az 1828-as összeírás középszerűen termékenynek mondja Bozsok vidékét. Az adózók száma: 137, ebben a szomszéd szőlővidékre járó szőlőmunkások is benne vannak. 8 jobbágyot, 28 zsellért, 29 háznélküli zsellért, 11 szolgát, 5 szolgálót és 4 kézművest, valamint 6 fiút és 1 leányt