Fejér Megyei Történeti Évkönyv 14. (Székesfehérvár, 1980)

Községtörténeti tanulmányok - Hetényi István: Beloiannisz

ianniszban él. Közülük 112-en egyáltalán nem jártak iskolába. Az első három osztályt csak 200-an végezték el, és írni-olvasni elfelejtettek. Az analfabétizmus és az alacsony iskolai végzettség túlnyomórészt az idős korosztályokhoz tartozó, volt hegyi lakók körében fordul elő. A községben alsófokú oktatási intézmények működnek. Kezdettől fogva színvonalas nevelő-oktatómunka folyik a 2 csoportos, 60 férőhelyes óvodában. 1959-ben egy harmadik csoportot is kellett szer­vezni. Az intézmény első vezetője Tarkányi Magdolna volt. Mellette és utódai, Vincze Istvánná, majd Reha Mária óvónők mellett rendszeresen dolgoztak képesítés nélküli, görög nemzetiségű óvónők, illetve dajkák. A bölcsődével kapcsolatban megemlített gondok a kezdeti időszakban fennálltak az óvodánál is. A szülők magatartása itt is kedvező irányban változott. Ennek ellenére 1961. májusában kénytelen volt a vezető kifogá­solni, hogy vannak, akik ,,a gyermekeket piszkosan, rongyosan hozzák az óvodába, az óvónőknek pedig nincs idejük arra, hogy minden gyermek ruháját megvarrják, megmosdassák őket, és részükre zsebkendőt rend­szeresítsenek." 2 ' 1 E tekintetben és egyéb téren is igen eredményes munkát fejtett ki az óvodai szülői munkaközösség. Ezáltal, valamint a család és óvoda szo­rosabb együttműködésével sikerült ezeket a gondokat megszüntetni. Csa­ládlátogatásokra gyakrabban került sor. Az érdekelt szülőkkel elbeszél­getve felhívták őket arra, törődjenek többet gyermekeikkel. Ezt követően a helyzet gyökeresen megváltozott, különösen a görög—magyar vegyes házasságokból származó gyermekeknél tapasztalt jó példa nyomán. A napköziotthonos óvoda saját konyhával rendelkezik. A kétnyelvű óvodában délelőtt magyar, délután játékos görög nyelvű foglalkozásokat tartanak. Az anyanyelvi és magyar nyelvű oktatásra nagy gondot fordí­tanak, hogy a gyermekeket megfelelően fel tudják készíteni az általános iskolára. Ezt a pedagógiai célt szem előtt tartva Nanosz Markoszné veze­tésével igen eredményes munkát fejtenek ki a görög óvónők, Kondu Fáni, és Szideropulu Szultána, továbbá a dajkák. Az óvoda jelentős mértékben fejlődött Kácsor Ferencné vezető óvónő működése alatt. Jó kapcsolatokat épített ki a Ktsz-szel, a termelőszövet­kezettel. Dolgozóik közreműködésével szervezett társadalmi munka nyo­mán megszépült az intézmény környezete. Az óvoda épülete, felszerelt­sége, udvara a korszerű igényeknek megfelel. Hogy görög részről kezdettől fogva milyen nagy fontosságot tulajdo­nítottak annak, hogy a görög gyermekekkel magyar nyelven is foglalkoz­zanak, arra jellemző Szamarasz Janisz tanács vb-tag véleménye: „nagyon fontos lenne, ha minden csoportban volna egy magyar óvónő, hogy a gyermekek a magyar nyelvet teljesen elsajátíthassák, mire iskolába kell menniök." Folytatni lehetne az idézetet Volovocisz Vangelisz volt iskolaigazgató­nak azzal a megállapításával, hogy az óvodában a magyar nyelv oktatá­sával sokat kell törődni, arra nagy súlyt kell helyezni, mert bizony ko­moly problémák vannak az I. osztályos gyermekek magyar tanításával. 25 Mindkét felvetés a maga idején helyénvaló és időszerű volt. A kez­deti időszakban a görög gyermekek ugyanis a családban és egymás közt csak saját anyanyelvükön beszéltek. Az óvodáskorú gyermekek magyar­nyelvű oktatása pedig csak a nagycsoportban kezdődött el. Nehezítette a

Next

/
Oldalképek
Tartalom