Fejér Megyei Történeti Évkönyv 14. (Székesfehérvár, 1980)

Községtörténeti tanulmányok - Hetényi István: Beloiannisz

ianniszban él. Közülük 112-en egyáltalán nem jártak iskolába. Az első három osztályt csak 200-an végezték el, és írni-olvasni elfelejtettek. Az analfabétizmus és az alacsony iskolai végzettség túlnyomórészt az idős korosztályokhoz tartozó, volt hegyi lakók körében fordul elő. A községben alsófokú oktatási intézmények működnek. Kezdettől fogva színvonalas nevelő-oktatómunka folyik a 2 csoportos, 60 férőhelyes óvodában. 1959-ben egy harmadik csoportot is kellett szervezni. Az intézmény első vezetője Tarkányi Magdolna volt. Mellette és utódai, Vincze Istvánná, majd Reha Mária óvónők mellett rendszeresen dolgoztak képesítés nélküli, görög nemzetiségű óvónők, illetve dajkák. A bölcsődével kapcsolatban megemlített gondok a kezdeti időszakban fennálltak az óvodánál is. A szülők magatartása itt is kedvező irányban változott. Ennek ellenére 1961. májusában kénytelen volt a vezető kifogásolni, hogy vannak, akik ,,a gyermekeket piszkosan, rongyosan hozzák az óvodába, az óvónőknek pedig nincs idejük arra, hogy minden gyermek ruháját megvarrják, megmosdassák őket, és részükre zsebkendőt rendszeresítsenek."

2

'

1 E tekintetben és egyéb téren is igen eredményes munkát fejtett ki az óvodai szülői munkaközösség. Ezáltal, valamint a család és óvoda szorosabb együttműködésével sikerült ezeket a gondokat megszüntetni. Családlátogatásokra gyakrabban került sor. Az érdekelt szülőkkel elbeszélgetve felhívták őket arra, törődjenek többet gyermekeikkel. Ezt követően a helyzet gyökeresen megváltozott, különösen a görög—magyar vegyes házasságokból származó gyermekeknél tapasztalt jó példa nyomán. A napköziotthonos óvoda saját konyhával rendelkezik. A kétnyelvű óvodában délelőtt magyar, délután játékos görög nyelvű foglalkozásokat tartanak. Az anyanyelvi és magyar nyelvű oktatásra nagy gondot fordítanak, hogy a gyermekeket megfelelően fel tudják készíteni az általános iskolára. Ezt a pedagógiai célt szem előtt tartva Nanosz Markoszné vezetésével igen eredményes munkát fejtenek ki a görög óvónők, Kondu Fáni, és Szideropulu Szultána, továbbá a dajkák. Az óvoda jelentős mértékben fejlődött Kácsor Ferencné vezető óvónő működése alatt. Jó kapcsolatokat épített ki a Ktsz-szel, a termelőszövetkezettel. Dolgozóik közreműködésével szervezett társadalmi munka nyomán megszépült az intézmény környezete. Az óvoda épülete, felszereltsége, udvara a korszerű igényeknek megfelel. Hogy görög részről kezdettől fogva milyen nagy fontosságot tulajdonítottak annak, hogy a görög gyermekekkel magyar nyelven is foglalkozzanak, arra jellemző Szamarasz Janisz tanács vb-tag véleménye: „nagyon fontos lenne, ha minden csoportban volna egy magyar óvónő, hogy a gyermekek a magyar nyelvet teljesen elsajátíthassák, mire iskolába kell menniök." Folytatni lehetne az idézetet Volovocisz Vangelisz volt iskolaigazgatónak azzal a megállapításával, hogy az óvodában a magyar nyelv oktatásával sokat kell törődni, arra nagy súlyt kell helyezni, mert bizony komoly problémák vannak az I. osztályos gyermekek magyar tanításával.

25 Mindkét felvetés a maga idején helyénvaló és időszerű volt. A kezdeti időszakban a görög gyermekek ugyanis a családban és egymás közt csak saját anyanyelvükön beszéltek. Az óvodáskorú gyermekek magyarnyelvű oktatása pedig csak a nagycsoportban kezdődött el. Nehezítette a