Fejér Megyei Történeti Évkönyv 14. (Székesfehérvár, 1980)

Községtörténeti tanulmányok - Degré Alajos: Baracska

5 L. Baracska története 3. jegyzet. 6 Csánki III. 365. 1. 7 Károly III. 463—5. 1.; OL. DL. 61234; Hazai okmánytár IV. 230. 1. 8 Csánki III. 356. 1.; OL. DL. 7016. (1418). 9 OL. P. 850. Baracskai közbirtokosság levéltára 1617. jún. 24. 10 Uo. 1650 táján. 11 Uo. 1656. szeptember 10., november 10., 1666. február 18., 1688. augusztus 22., 1739. május 4. 12 Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. Bp. Akadémiai Kiadó, 1978. 682

n 690. 1. 13 OL. DL. 61.234; Hazai okmánytár, II. 180—184. 1. 14 OL. DL. 42496; Hazai okmánytár IV. 230. 1. 15 Hazai okmánytár II. 214—224. 1. 16 OL. DL. 70016. 17 Káldi—Nagy Gyula: Kanuni Burdin defter. Andrea 1971. 40. 1. 18 OL. P. 850. Baracskai közbirtokosság levéltára 1617. június 24. 19 Uo. 1656. szeptember 10., november 10., november 20. 20 Uo. Adománylevél 1650 táján. 21 Uo. 1666. február 18. nova donatio. 22 Baracska története 44—61. jegyzet. JÉGHÁZA Fekvésének pontos helyét nem tudjuk, helyét földrajzi név sem őrzi. Mégis Baracskával kapcsolatban tárgyaljuk,

1 mert jogi sorsa 1417 óta Baracskáéval fonódott össze. Egy 1674-ben folytatott tanúvallomás során ugyan Ácsánál János kovács azt vallotta, hogy „hallotta... a Guró-i (nyilván Gyuró-i) hídon túl vagyon Kuldó az, hol egy darab szilvás vagyon, Jégházának pedig legtöbbet hívták akkor".

2 Ez a nem éppen világos tanúvallomás lehetővé tenné, hogy Jégházát Gyúró tájékán keressük, de ez nyilván tévedés, mert ha ott feküdt volna, akkor nem a pontosan ismert helyű (Labdás)varsánnyal és Baracskával emlegetnék együtt- Jelenlegi ismereteink szerint fekvésének helyét földrajzi név (dűlőnév) sem őrzi. Nevét már 1417-ben

3 és minden későbbi iratban is Jégháza-n-ák írták. A név eredete és értelme ismeretlen, a legújabb földrajzi név etimológia'

1 sem foglalkozik vele. Talán Mogh fia István és leszármazói Labdásvarsányi István fia Miklós, és annak fia László alapította 1347 és 1416 között. Először 1416-ban említik, mint Labdásvarsányi Miklós fia László fiaági magszakadásával a királyra háramlott, de akkor lakatlan falut. Ezt Zsigmond király Benedek fehérvári prépostnak és általa rokonainak Alsóvadkerti Miklós fia Demeternek és unokaöccsének, Acha-i Sas Jakabnak adományozta. Az adományosokat ellentmondás nélkül birtokba is iktatták.

5 További birtokosait nem ismerjük. Bizonyos, hogy 1543 után elpusztult és többé nem népesült be. Az 1652-es török összeírás sem említi, hogy belőle török földesurának valami jövedelme lenne. 1656-ban még javában török uralom alatt állott, amikor Horváth Mátyás lépett fel igénylőként és tiltakozott az ellen, hogy Jégháza, Ráckeresztúr és Besnyő határán az ő jószágain idegenek jogtalanul legeltessenek.

6 Igényének jogcímét nem ismerjük, lehetett valamelyik 1416. évi adományosnak leszármazója. Amikor í. Lipót 1666-ban Baracskát és egy sor más pusztát Pálfy Katalinnak és lemenőinek adományozta, illetőleg őket azok birtokában megerősítette, Jégháza és néhány más puszta, így Acsa, Felsőtabajd, Szép-