Fejér Megyei Történeti Évkönyv 14. (Székesfehérvár, 1980)
Községtörténeti tanulmányok - Degré Alajos: Baracska
fehérvári járáshoz való átcsatolását. 202 Ez utóbbi kérelme 1950-ben a szocialista közigazgatás megszervezésekor meghallgatásra talált. 1947- ben — igaz a járási főjegyzővel való előzetes véleménycsere után — kérte a képviselőtestület az 1929. évi sérelem orvoslását, személyi jogú gyógyszertár felállítását Baracskán. Ugyanekkor azonban végeérhetetlen vitákba bocsátkozott a Fejér megyei Villamossági RT-vel, mely baracskai villanytelepének bővítésére meg akart vásárolni a baracskai vásártérből egy 48 m széles, és 72 m mély területet. A vételáron való hosszas vita után abban egyeztek meg 1948-ban, hogy vételár fejében a részvénytársaság 52 közvilágítási villanyégőt állít fel, ebből 20-at még 1948-ban, a többit további 2 év alatt. m 1948- ban már erélyesebb kézzel nyúlt az építéshez. Az árkok és járdák kijavítására a mezőgazdasági munkák befejezése után 4 — esetleg több — napi ingyenmunkát rendelt el, de úgy, hogy akinek fogata van, azzal dolgozzék, mert Martonvásárról salakot hordanak a járdákra. Az orvosi lakás a háború alatt romossá vált, az épületet 1946-ban a Földmívesszövetkezet kapta meg, helyre is állíttatta, de persze, a maga számára. A képviselőtestület tehát új orvoslakás és rendelő építését határozta el, melynek 45 320 Ft költségvetéséből már 1948-ban ki tud fizetni 10 000 Ft-ot, az 1949. évi költségvetésben biztosít erre 20 ezer Ft-ot, a megmaradt 15 230 Ft-nak hitelezését kérte, annak fedezetét az 1950. évi költségvetésbe veszi fel. De építési tervei szélesebb körűek is voltak, mert ugyanekkor elhatározta a régi hiányok pótlására sportpályának építését is. Az anyag beszerzésére a község ad 5000 Ft-ot, a munkát pedig önként, ingyen végezze az ifjúság. 20 '* 1948-ban megtörtént a földreform során kiosztott 2940 kh. föld telekkönyvezése, és a képviselőtestület egyhangúlag állást foglalt az iskolák államosítása ügyében. Az állami iskola 12 702 Ft összegű dologi kiadását az 1949. évi községi költségvetésben biztosította. 2 *" Még 1948-ban akart a község artézi kutat fúratni, amit az időnként fellépő tífuszjárvány megakadályozására elengedhetetlennek tartott- Ennek 35 000 Ft-ot kitevő költségét azonban a megyei törvényhatósági bizottság nem hagyta jóvá. Minthogy közben az Országos Közegészségügyi Intézet azt az ajánlatot tette, hogy ha a község artézi kutat fúr, egy másikat az intézet saját költségén létesít, erre a képviselőtestület 1949-ben úgy határozott, hogy megfúratja az artézi kutat és ennek költségeire mindenki annyi forintot fizet, ahány hold földje és ahány állata van.™ Ugyanekkor azonban a politikai fejlődésben nem volt egyértelműen haladó. Bár 1947. november 14-én úttörő csapat alakult itt 56 taggal, az 1947-es választáson Baracskán a legtöbb szavazatot a Kisgazda Párt kapta, második a Kommunista Párt, harmadik a Paraszt párt lett. 207 Pedig a megyei pártvezetőségek közül csak a Szoc. Dem. Párt megyei vezetőségének volt Récsán Mihály személyében baracskai tagja, 208 és 1947 februárjában az MKP, SZDP, NPP és a FÉKOSz megalakította itt a Baloldali Blokk helyi bizottságát, amely követelte az összesküvők megbüntetését. 1948. május lOés itt is kimondták az MKP és SZDP helyi szerveinek egyesülését, ebben a megye első falvai között voltak. 209 A falu a felszabadulás óta a megye népességének legjobban gyarapodó községei közé tartozik, népsűrűsége azonban nem nagy, iparilag és egészségügyi ellátás szempontjából a kevésbé fejlettek egyike, még
