Fejér Megyei Történeti Évkönyv 14. (Székesfehérvár, 1980)

Községtörténeti tanulmányok - Degré Alajos: Baracska

22 Párduc harckocsival és a Wiking SS páncéloshadosztály gránátoszászlóaljával rohamozzák tovább Baracskát. 7 Párducot már a falu előtt kilőnek a védők, a szovjet 1. gépesített és az 5. gárda lovas hadtest csapatai. A német gránátos zászlóaljnak sikerült elérni a Váli vízig, a 24-ről 25-re virradó éjszaka a falu közepén küzdenek egymással. A németeknek nem sikerült kierőszakolni a Váli vízen való átkelést, mert közben több szovjet ellenlökést is el kellett hárítaniok, így nehéz szovjet harkocsikét is. Január 26-án a németek nem erőszakolták tovább a Váli vízen való átkelést, és északnak fordultak, Pázmándot el is foglalták. Onnan Kajászón keresztül kívántak a Baracskánál védekezők hátába kerülni. De még a 26-ról 27-re virradó éjszaka Pázmándról is kiszorítják őket és visszavonulnak Gárdonyig. A Budapestre való áttörés nem sikerült, a szovjet erők közé ékelődött csapatokat vissza kellett vonni. Ezúttal csak két napig tartott a harc Baracskán, de benn a faluban, erőteljes német páncélos rohamokkal és szívós szovjet védekezéssel. Ez is roppant károkat okozott emberben, anyagban egyaránt. Az 1945. március 7-én megindult utolsó német támadás szintén a a Balaton és a Velencei-tó között kívánta áttörni a szovjet védelmet, de többé nem Budapest, hanem dél felé kívánt haladni, így a hamarosan befulladt támadás már nem érte el Baracskát?*' A falu tehát január 26-ával végleg felszabadult, de közvetlenül a szovjet védelmi vonal mögött maradt, a felvonulások, átcsoportosítások, gyülekezések és a front mögötti közvetlen ellátás színtere. A háborúnak szörnyű következményei voltak. A lakosság 1944. nov. 1-től 1945. ápr. 23-ig 2305 főről 1814-re, azaz 491 fővel apadt. Ez persze nem mind halál, hanem katonai szolgálat, hadifogság, menekülés következéménye. A menekülés nem a Vörös Hadsereg elől történt, csak a harcvonalból ki akartak kerülni, a közvetlen életveszély elől tértek ki, és ezek egy része még nem tudott április közepéig visszatérni. A lakóházakból 88 (21%) teljesen használhatatlanná romlott, 83 (20%j) többé-kevésbbé súlyosan megsérült, de még helyreállítható volt. Az állatállományból mindössze 96 ló és 43 tehén maradt meg, ami semmiképpen sem volt elegendő a tavaszi munkák elvégzésére, amit a visszamaradt aknák, lőszerek is akadályoztak. Egyetlen használható traktor maradt, pedig a 4477 kat. hold szántóból mindössze 1383 kat. hold volt bevetve, 2894 k. hold még bevetetlen volt. A lakosságból mindössze 320 fő volt élelemmel ellátottnak tekinthető, 980 részben ellátott, 536 pedig teljesen ellátatlan.-''

7 Az új élet megszervezése elég gyorsan megindult. Ápr. 24-re már működött a falusi nemzeti bizottság Juhász János elnöklete alatt. A falubeli 2 iskolában már ápr. 25-én megindult a tanítás, noha az erre felszólító tanfelügyelői utasítás csak május 5-én kelt. Csak Nagy halompusztán kezdtek csupán 1945 júliusban tanítani, mert addig nem volt tanítójuk.

258 Gyorsan lebonyolították a földreformot is. Igénybevették a fentebb már felsorolt 100 holdon felüli birtokokat, összesen 2090 holdat, csupán a Székesfehérvári Papnöveldének és a Pesti Református Főiskolának hagytak meg 50—50 holdat, de minthogy a 600/1945. M. E. sz. rendelet a Budapest határától számított 50 km-en belül megengedte az 50 holdat meghaladó birtokokból is az 50 holdon felüli rész igénybevételét, és Baracska ebbe a sávba esett bele, az 50 holdon felüli birtokrészeket is igénybevették, így a földalap összesen 2951 k. holdat tett ki, aminek kiosztása egyrészt meg-