Fejér Megyei Történeti Évkönyv 14. (Székesfehérvár, 1980)
Községtörténeti tanulmányok - Degré Alajos: Baracska
A tanács és a direktórium ügyesen vezette a dolgokat. A Tanácsköztársaság idejében sem rendzavarás, sem más probléma nem merült fel. Viszont szomorú nevezetessége a falunak, hogy a Tanácsköztársaság bukása után az Osienburg különítmény éppen Baracskára kísérte gyalog a letartóztatott Eördögh Mihályt, akit innen zsuppkocsival vittek a székesfehérvári ügyészségi fogházba. A bíróság felmentette, de internálták.' 2 ' 1 " Az ellenforradalom nem nagyon bízott a faluban. 1919 októberében, mire Horthy hadserege idáig jutott, 1 lovas századot helyeztek el itt. 20 " Az ellenforradalom nagy hanggal hirdetett földreformja során a község kapott 60 k. hold legelőt, mert a régi legelők elfogytak, és a helység 300 szarvasmarháját (jórészt tehenek, mert munkára lófogatot használtak) nem volt hová kihajtani. A legeltetési díj marha után évi 4, növendék után 2 pengő lett, amit a község szedett be, mert a 3 gulyást a község fizette ,minden marha után évi 10 kg búzával. Kilenc vitézi telek is alakult a faluban, de ez sem volt mind földosztás, mert Magasházy László saját birtokát nyilváníttatta vitézi telekké, adókedvezmény érdekében. 42-en kaptak házhelyet, de ezek egy része használhatatlan volt. Jóval később úgy számoltak be róla, hogy a földreform során 325-en kaptak földet, összesen 1116 kat. holdat. De ez a jelentés már 1932-ben, a Dreher uradalom parcellázása után kelt. A kettőt összekeverték. 251 Hogy mekkora volt 1920—21-ben a földéhség, és azt milyen kevéssé elégítették ki, arra jellemző, hogy 1921-ben 178-an igényeltek kisbérletet, ebből 68-an kaptak összesen 111 kat. holdat. 252 Az egész igazgatásnak az volt a fő célja, hogy a háború előtti állapotokat állítsák helyre. Még hozzá ezt is fejetlenül tették. 1929-ben pl. a törvényhatósági bizottság nem engedélyezte Baracskán gyógyszertár megnyitását, azzal az indoklással, hogy ott nincs orvos, a gyógyszerész könynyen kuruzslóvá válna. 253 Pedig a következő évben már megszervezték a községi orvosi ellást. De azt a képviselőtestületi határozatot, melyben Pál Gábor megüresedett 2,5 kat. holdas rétjét a község levente gyakorlótér céljára igényelte és árát 30 év alatt kívánta törleszteni, a törvényhatósági bizottság azonnal jóváhagyta. 2 '' 1 A falu szenvedélyes érdeklődése a politika iránt csökkent, de nem szűnt meg, és ellenzéki jellegű volt. 1934-ben a községben a Független Kisgazdapártnak és a Keresztény Gazdasági Pártnak 130 főből álló szervezete volt. 255 XII. Az 1944. március 19-én bekövetkezett német megszállás a község zsidó lakosainak deportálását és elpusztítását jelentette. Az ugyanez év október 15-tel végrehajtott nyilas puccs alapján a nyilas közigazgatásnak jóformán még berendezkedni sem volt ideje a Fejér megyei falvakban, így Baracskán sem, amikor a falu a harcok középpontjába került. A november 7-én Baranya megye déli részén Kiskőszegnél és Apatinnál létesült két Duna jobbparti szovjet hídfőállást november 27-én egyesítették, felszabadították Mohácsot, és megindult a 3. ukrán front nagy támadása Pécs, majd onnan északra fordulva Fejér megye irányába. A németeknek kezdetben alig állt itt erő a rendelkezésére, a tartalékok pedig csak lassan érkeztek be. Decem-