Fejér Megyei Történeti Évkönyv 14. (Székesfehérvár, 1980)
Községtörténeti tanulmányok - Degré Alajos: Baracska
1861—2, Mészáros János 1862—4, Dienes Ferenc 1864—74, ifj. Hollósy Károly 1874—83, Hollósy Ernő 1883—91. m 1854-ben a korábban adott évi 800 Ft segély helyett a közbirtokosság átadta az egyháznak a kocsmáltatási regálét, mely jól jövedelmezett. 1891ben az állam a kocsmajogot 25 200 Ft-on magához váltotta. A térítést kamatozó korona járadékban adta, a kamatok elegendők voltak az egyház szükségleteire. Az I. világháborút követő infláció során a közben 55 000 koronára növekedett járadékpapír elértéktelenedett, és az egyházközség vissza kellett térjen az egyházi adóra. Az egyház vagyona a templomon, paplakon, iskolán kívül volt, 33 k. hold föld az egyház fenntartására, 35 kat. hold szántó és 8 hold rét a lelkész és 23,5 kat. hold szántó és 3,5 k. hold rét a tanító ellátmányául. Lelkészek voltak az 1849-ben meghalt Veres Lajos után Szalay Sándor 1849—70, korábban kecskeméti káplán, 1869-től megyei tanfelügyelő, Báthory Dániel volt izsáki lelkész 1869—1918 és Tóth Sándor volt sáregresi lelkész 1920-tól. 237 A baracskai katolikusok mindvégig a martonvásári rk. plébániához tartoztak. A hatvanas évekre izraelita hitközség is létesült, zsinagógát is épített, mely még 1873-ban is fungált,-'' 8 de az izraeliták többségének elköltözésével megszűnt, többé nem esik róla szó. A református iskola 1848 után is, most már állandóan 2 tanítós iskola volt, 1858-ban megszűnt a másodtanítók kápláni funkciója. Vezető tanítók: Barabás József 1850—53, Dobozi Márton 1853—6, Török József 1856—9, Szentpétery Pál 1859—62, Oláh Sándor 1862—91. Oláh kivételével a tanítók rövid időt töltöttek itt, ami annak a jele, hogy nem voltak jól dotálva, ha lehetett más állás után néztek. 2 " 1 Az iskola tanulólétszáma 1897-ben 337, 1898-ban 393, 1900-ban 222, 1927-ben 141. Ez utóbbi évben az I. osztályba 37, a II-ba 27, III-ba 29, IV-be 26, V-be 17, Vl-ba 11 tanuló járt. 1922-től 1931-ig az iskola három tanítós volt, de 1931-ben az állam megvonta a III. tanítói állásra az államsegélyt, emiatt ezt meg kellett szüntetni. Fiúk és lányok együtt tanultak, egy-egy tanító keze alatt 60—70 gyermek volt. Az igazgatótanító egyben református kántor is volt, szolgálati lakással. 2 ' 10 1898-ben már Nagy halompusztán is működött — valószínűleg állami — iskola 1 tanítóval és 37 tanulóval, de több adatunk 1945-ig nincs róla. 341 1909-ben 2000 K püspöki segéllyel katolikus iskola is létesült, benne oltárfülkével. 1926-ban az egyházközség nem tudta fenntartani, kérte az államosítását. Az állam át is vette, sőt két tanítóssá fejlesztette, látogatottsága azonban jóval elmaradt a református iskola mögött. 1926—27. tanévben összesen 63 tanulója volt, az I. osztályban 13, II-ban 13, III-ban 12, IV-ben 15, V-ben 5 és a Vl-ban 5 tanulóval. A katolikus szülők szegényebb voltát mutatja, hogy az V. ésVI. osztály nagyon elnéptelenedett, a gyerekeket otthon fogták munkára. Az iskola igazgatója egyben rk. kántor is volt, szolgálati lakással. A másodtanítónak csak egy szoba jutott. Az 1920-as években állami óvoda is létesült, de ezt 1932-ben megszüntették a költségek miatt. 2 '' 2 Az iskolák tehát mostoha körülmények között, de eredményesen működtek. 1869-ben a falu lakosságának 57°. ( >-a, azaz 1152 személy analfabéta volt. 1941-ben már csak 131-en, az összlakosság 6,2%-a.
