Fejér Megyei Történeti Évkönyv 13. (Székesfehérvár, 1979)

Heiczinger János – Lencsés Ferenc: Bakonycsernye

Azután mostansági környülállások között Őfelségének fuvarozásra nem lészen csak egy pár ember, az csak nagy nehezen hogy kitellhetnék. Ezzel maradunk a tekintetes nemes vármegyének contribuens lakosok. Csernye, 1789. június 18." A vármegye sem tudta a gróf kapzsiságának útját állni, mert a ké­sőbbi években már nemcsak a marhalegelőből szorítja ki jobbágyait, ha­nem a telki állományukban levő hiány kiegészítésére a pusztákon irtott szántókból is. A gróf egy panaszleveléből megtudjuk, hogy mivel a túl­zott követelés miatt a jobbágyok nem írták alá a szerződést, az alispán felhatalmazta őket, hogy szerződés nélkül is vessék be a már megszántot­takat. Egy másik panaszból azt tudjuk meg, hogy mikor a gróf emberei ezt a gabonát dézsmálni akarták, a jobbágyok kaszát fogva rájuk, megfuta­mították őket. A karhatalmat kérő gróf pedig nem kapott meghallgatást. Végül is a helytartótanácsnak kellett a vármegyét utasítani a gróf érdekei­nek megvédésére, mikor a vármegye a rendbontás okozójául a grófot jelölte meg. Zichy István gróf végül is jónak látta megkötni a következő szerződést: „Én alább megírott, mint vázsonykői méltóságos gróf Zichy Istvánnak, palotai és csicsói dominiumok földesurának, fölséges fejedelmünk kulcsos kamarásának palotai dominiumában fiscalis procatora adom tudtára, akik­nek illik, hogy ezen palotai dominiumbeli csernyei jobbágyaimnak szom­szédságukban fekvő, részint Fehérvár, részszerint Veszprém nemes vár­megyékben fekvő Puszta-Inota, Sikátor és Fél-Dolosd pusztákat ratifica­tioig azaz helyben hagyásig, három esztendőkre, úgymint 1789. esztendő­beli múlt Szent Mihály naptól következendő 1792. esztendőbeli Szent Mi­hály napig árendába adtam és bocsájtottam a következő mód szerint. 1. Megnevezett inotai, sikátori és fél-dolosdi pusztákban, nevezetesen pozsonyi mérő alá való szántóföldeket, jobbágyok három szántással mí­velni, a saját magvukkal felébe bevetni, azokon termett mindenféle gabo­nát learatni fogják, kiknek mindennemű ezen pusztákból vett terméséből elvetett magnak fejében a nyolcadik keresztet a méltóságos uraság kiadni és a többi egész termést kétfelé, felét ugyan csernyei árendás lakosoknak kiadni, másik felét pedig magának megtartani fogja, ezen méltóságos ura­ságnak jutott részt pedig csernyei jobbágyok, ahová parancsoltatni fog, betakarni, behordani, kazalba rakni kötelesek lesznek. 2. Fönt nevezett pusztákban kimetszendő kukorica táblákban termett kukoricából nem felét, hanem csak kilenced és tized dézsmát csernyeiek kötelesek méltóságos uraságnak beadni és azért minden egy pozsonyi mérő alá való kukorica földtől egy gyalog napszámot megtenni kötelesek lesznek. 3. Ugyan megnevezett pusztákban mindennemű rétek (kivéve a siká­tori svájoer borjúk számára hagyott rétecskét) nem különben csernyei határban levő, csupán méltóságos uraságot illető, kaszáló rét is félben csernyei jobbágyoknak kiárendáltatik, úgyhogy azon réteket annak idejé­Inotában Dolosdiban Sikátoron 3213 1593 299 Összesen 5105

Next

/
Oldalképek
Tartalom