Fejér Megyei Történeti Évkönyv 13. (Székesfehérvár, 1979)

Adony

1931—32-ben az alábbi iskolák működtek: belső római katolikus fiúiskola (hárem tanerő), zárdai elemi iskola (négy tanerő), külső elemi iskola (két tanerő), Daja pusztai elemi iskola (egy tanerő), alsócikolai elemi iskola (egy tanerő), iparos tanonciskola (négy tanerő) és egy óvoda (egy óvónő). A Polgári Iskolai Társulat az 1935—1936. tanévben polgári iskolai tanfolyamot indított 42 tanulóval az üresen álló laktanya épületében. A tanfolyam az 1936—1937-es tanévtől kezdve polgári iskolaként működött tovább. Az iskola jelentőségét mutatja, hogy a megyében — Székesfehérvárt nem tekintve — a polgárinál magasabb tanintézet nem volt. Az 1941—1942-es tanévben a 126 tanulót hat tanerő tanította. 1942-ben a felekezeti elemi I—VII. osztályát 260 tanuló (öt tanerő), 1943-ban az I—VIII. osztályt már 490 tanuló (nyolc tanerő) látogatta.

239 1930—-1931-ben Adony körorvosi székhely egy körorvossal. Magánorvos nem volt, két bába, egy magánbába, egy állatorvos, egy gyógyszertár, egy szegényház (10 fővel) működött. A községnek három fúrt kútja volt. Járványkórház helyben, a közkórház Fehérvárott. 1943-ban a Lívia Szeretetház, a Stefánia Anya- és Csecsemővédő Intézet és szülőotthon működött.

240 1921-ben alakult meg a Nemzeti Kaszinó. Tovább működtek a nagy múltú egyesületek: az Önkéntes Tűzoltó Egylet (1930-ban 32 taggal), az Önálló Iparosok Köre, a Gazdakör és a különböző vallásos egyletek. 1931ben alakult a Legeltetési Társulat.

241 A Tanácsköztársaság leverése után hamarosan újjáéledt a község munkásmozgalma. 1920 nyarán nyugtalanságról jelent a főispánnak az elöljáróság: „A leszerelt katonák is növelik a bajt. Durva bánásmódról hoznak hírt, egyeseket tovább bennfognak a jelzett időnél." 1921 márciusában Szabolcson és Alsócikolán kommunista röpiratokat osztogattak. 1922-től működött — Braun János és Ruska József elnökletével — a MÉMOSZ helyi csoportja. Könyvtárat létesítettek és megszervezték „egymás tanítását". A csendőr kerületi parancsnokság egyébként a keresztény szocialista mozgalmat is figyeltette.

242 1923-ban a községből mintegy 200 építőipari munkás dolgozott a fővárosban; külön szakszervezetük volt. A hatóság állandóan figyelemmel kísérte politikai magatartásukat, taggyűléseiket. A csendőrkerületi parancsnokság 1924. június—júliusi jelentése szerint az aratómunkások elégedetlenek voltak, „mert szerződésükben a múlt évinél kevesebb bér biztosíttatott részükre". 1924 augusztusában gyújtogatás történt Felsőcikola pusztán, Birsek Alfréd földbirtokán. 1925 novemberében a Deutsch Albert alsócikolai bérgazdaságában dolgozó summások tettek panaszt: mezítláb, rongyos, vékony nyári ruhában kellett dolgozniuk és nedves lakásban lakniuk, amely tele volt békákkal.

243 1927-ben a főszolgabíró „földmunkás-bolsevista szervezkedés"-ről jelent. 1929 május elején 450 férfi és 350 nő még nem volt elszerződve. Ui. páranként csak 8 hold jutott volna, amit keveselltek. Az uradalom végül pusztaszabolcsi és perkátai aratókat hozott. 1930-ban a hatóság „gyanús egyének szervezkedéséről" jelentett. Ennek megakadályozására a csendőrség létszámának emelését javasolták, mivel „kevés a helyi szolgálat, sok a portya".

244 Az 1930-as években Adonyban volt a legnagyobb a mezőgazdasági munkások munkanélkülisége a megyében. „Beteges tünet, hogy fekete