Fejér Megyei Történeti Évkönyv 13. (Székesfehérvár, 1979)

Heiczinger János – Lencsés Ferenc: Bakonycsernye

delmei is az egyházi teendők ellátásáért. Ekkorára már a falu lakossága 300 fő körül járt. Ezek nem mind származtak Nyitrából, mert a kedvező viszonyok hírére, miként azt az anyakönyvekből kihámozhatjuk, más dunántúli falvakból is települtek át luteránusok. A falut megszállató Zichy testvérek közül az ifjabbik, Imre gróf Árva vármegye főispánja lett. A Palota várának kapitányi székében maradt János gróf pedig 1727-ben meghalt. A birtokon özvegye, Thalheim Mária Anna Terézia grófnő maradt az 1710-ben született János és az 1715-ben született István ifjú grófokkal. Az özvegyet a budai kamara 1732-ben perbe hívta, hogy igazolja tulajdonjogát a nagy Zichy uradalom egyes részeire. Ezek között szerepelt a csernyei birtokból maga Csernye, valamint Gyón és Pacmán. A család nevében Imre gróf jelentkezik maga és unokaöccsei részéről. Nem vitatja a kamara igazát, hanem „alázattal leborul a trón zsámolyára" és a török háborúkban tett szolgálatára, az utána következő években tanúsított hűségére hivatkozva ,,meghajtott térdekkel" kéri az uralkodót, hogy a jogtalanul „megragadott" birtokokat adományozza a családnak. Kérése nem talált süket fülekre és Csernyét 100, Gyónt és Pacmánt egyenkint 20—20 forint fegyverváltság fejében megkapták. Imre gróf halála és János nagykorúvá válása alkalmat adott a megszállatási szerződés megmásítására. „Mi vázsonykői gróf Zichy János és István, mint ezen tekintetes és nemes Veszprém vármegyében levő Csernye nevű helységünk örökös földes urai valljuk ezen levelünk rendében, hogy ezen csernyei jobbágyainknak szegény voltát és állapotát tekintvén, egyszersmint, hogy ők is nagyobb gyarapodást vehessenek és szaporodhassanak, a törvényes urbáriumtól elállván, a következendő mód szerint mindennemű adójuk és szolgálatuk végett velük megegyeztünk, úgy mint Elsőben. Hogy ők az egész hegységünk határának mindennemű szántóföldjeit, rétjeit, erdeit szabadon bírhassák megengedtetett, ha egyszersmind, hogy ha elegendő földjük és rétjük a házhelyekhez nem találtatnának, tehát a szomszéd pusztákon is, ami illik és kitelhetik, fog adatni. Ugyanezért Másodszor. Mind a helység határában, mind a gyóni pusztánkon levő malmok náluk fognak hagyatni, úgy mindazonáltal, hogy a helység határában levő malomtól, valamint azelőtt, egy tallér árendát a gyóni pusztákon levő malomtól pedig húsz rénes forintokat árendát esztendőnkint fizetni tartoznak. Emellett Harmadszor. Minden egész helyes gazda három forintot, a félhelyesek, fertályosok proportionate, fizetni és á marhás gazda marhájával és szekerével 10 napot és a marhátlan 20 napot, és a marhás gazdák esztendőnkint a két uraság számára 100 pozsonyi mérő búzát három szántásban tartoznak elvetni, feltakarítani és be is hordani olymódon pedig, hogy kinek négy vonyós marhája magának vagyon, egész készülettel, kinek pedig csak két ökre találtatnék, két kétökrös gazda összefogva szolgálni köteleztetik. Ügy: Negyedszer: Gyóni pusztákon levő réteinket minden esztendőben lekaszálni, felgyűjteni és annak módján boglyába és kazalba rakni, úgy minden veteményeikből a szokott kilencedet igazán kiadni tartoznak, holott pedig az uraságok azon szénát Palotára kívánnák, behordani tartoznak.