Fejér Megyei Történeti Évkönyv 13. (Székesfehérvár, 1979)

Adony

délkeletre fekvő Cikó község nevével. Eredetéhez lásd egyfelől a magyar Cikó személynevet, másfelől a nyelvjárási (cikó = vékony haj fonadék) főnevet. Az alsó- előtag a szomszédos Pusztaszabolcshoz tartozó Felsőcikolapuszta előtagjával áll szemben. Daja nevével 1391-ben találkozunk először,

4 Day alakban. Ez valószínűleg szláv eredetű személynévből keletkezett, magyar névadással. Az alapjául szolgáló személynév előzményéhez lásd a lengyel Daj személynevet. Az újabb Dajapuszta, Dajai tanyák névváltozat a betelepülő szerbeknek tulajdonítható, akik a magyar helynevet a szerb-horvát Daja személynévhez, illetőleg adája (= anyai nagybácsi) főnévhez igazíthatták. Ismert hely- és dűlőnevek

5 1727: Sas szárnyú Tollahegy-Durnabai. Arany Almafa; 1826: Bolondvár, Kenderföldek, Kerék tó, Kisföldek, Dunarét, Árpái földek, Posta ér, Révház legelő, Közös legelő, Kert-alyai legelő, Szaboltsi út, Kis Sziget, Nagy Sziget, Fehérvári út, Kandia, Dunai Tábla; 1864: Kerék tó, Posta ér, Kandia ér, Tehén mező, Volt városi rét, Kis völgy alatti legelő, öregér, Homokdomb, Malomtói völgy, Esküdt rét, Kerülő ér, Malomvölgyi tó, Piócás ér, 1930: Mártamajor, Sáncmajor, Aladármajor, Jánosmajor, Líviamajor, Máriamajor, Svábvölgy, Sándi dűlő, Szőlők melletti dűlő és Lívia úton alóli belső szántóföldek. Adony kedvező földrajzi helyzetéből — az észak—déli Duna menti országos út mellett feküdvén — következőleg már korán lakott terület. A rómaiak idejében Vetus Salinum néven ismert település.

6 A pápai adójegyzékek tanúsága szerint 1333-ban plébánia működött; Péter pap három garas pápai adót fizetett.

7 1424-ben mint a Csepel-szigethez tartozó királyi birtokot Besenyővel és Keresztúrral együtt Borbála királyné használatára rendelték. Az adományozást biztosító — Albert ausztriai herceg és több magyarországi főúr által kiállított oklevél

8 •— az adonyi ménesekről beszél (Adon cum euqaciis). Valószínűleg királyi ménesekről lehet szó.

0 Ebben az évben július 8-án Zsigmond király Székesfehérvárott törvénykezett. Az ott kiadott oklevél Nagy Pétert és Albertet, Péter fiát és Kis Imrét mint a királyné birtokán, Nagyadonyban (Nagadon) tartózkodó tolvajokat említi.

10 Adony a XV. században már jelentős település, vásárai a fehérvári, simontornyai és csákvári vásárokkal vetekedtek: a bírói idézéseket az adonyi vásárban is kihirdették. így idézték pl. 1433. április 9-én Payor Jánost; az oklevél az adonyit mint több megyére kiterjedő vásárt említi (fórum comprovinciale).

11 1433. július 21-én a veszprémi káptalan jelentette Garai Miklós nádornak, hogy Nathan-Kis (Parvus) György fia Lászlót, és özvegy édesanyját három (fehérvári, csákvári és adonyi) vásárban, a Dus birtok ügyében a nádor elé megidézték.

12 Adony 1435 körül szerepel ismét oklevélben.

13 A mezővárossá fejlődő település jelentőségét mutatja, hogy 1439-ben és 1456-ban a királyné és az uralkodó oklevelet keltezett innen. 1439-ben Albert halálhíre itt érte a királynét. Innen — birtokáról — írta november 1-én levelét a csehekhez, koronáztatása ügyében.

14 1456. február 28-án Adonyból írt levelet V. László király Sopron városhoz, a győri püspöknek járó tized ügyében.

15 1457. július 2-án Bécsben kelt oklevelében V. László Cikola (Chykoalya), Szabolcs (Zabos) és Szentmihály (Zentmyhal) pusztákat Garai László nádornak adományozta. A birtokba iktatást a budai káptalan vé-