Fejér Megyei Történeti Évkönyv 13. (Székesfehérvár, 1979)

Farkas Gábor: Alap

A gazdasági cselédek viszonylag nagy száma meghatározója volt az alapi világnak. 1938-ban Voinovich Gézáné uradalmában 53, a Réh örökösöknél 33, Vantsay Istvánnénál 20, Koller Tivadarnál 15, Kommer Gyulánál 13, Deutsch Adolfnál 19, Kisari Józsefnél 3 cseléd volt alkalmazásban. A cseléd-, napszámos- és törpebirtokos rétegnek nincs képviselete a községi vezetésben, ott legfeljebb kisbirtokost találunk az ellenforradalmi rezsim idején. A községi bírák majdnem minden esetben kisbirtokosok: így az 1920-as évek elején Major András, 1923 körül Falus József, 1927-ben Alpek István, az 1930-as években huzamosabb ideig Sáringer György. A képviselő-testületi tagok között kiemelkedő szerepet játszott Koller Tivadar, Kisari Pál, Kommer Gyula, Jádi László, Kőműves Viktor. A községházi adminisztrációt, az elöljáróság utasítását a vezető jegyzők hajtották végre: 1933-ig Kovács Andor, ezután Salamon Aladár.

1

''

7 A község vezetősége irányítja a gazdasági, társadalmi és a politikai eseményeket. Javaslatára a község villamosítását 1932-ben kezdték meg. Az ekkor létrejött szerződésben a Fejér megyei Villamossági Rt. negyven esztendőre jogot kapott Alapon, hogy az utcákban az elektromos vezetéket kiépítse. Az utcai elosztóhálózat 2 km hosszú volt, melyhez 1 transzformátorállomás tartozott. Közvilágítás céljára 16 negyven wattos izzólámpát szereltek fel. A község vezetősége kötelezte magát arra, hogy a közvilágítás megkezdésének évében 1600 kilowattórát fogyaszt. (Az elektromos berendezés 1973. január 1-én került volna a község tulajdonába.)

148 Szélsőséges politikai nézeteknek a mélypontra süllyedt szociális helyzet jó alapot nyújtott. Többek között a fajvédők is híveket igyekeztek szerezni maguknak, de ezt a kormányzat egyelőre meggátolta. Még 1926 októberében terjedt el a hír, hogy az egyik országgyűlési képviselőjelölt társaságában Gömbös Gyula érkezik Alapra, 149 aki a szavazásra jogosultak között akart agitációt folytatni. Egyébként 1926-ban a lakosság 31%-ának volt szavazati joga, amely egy évvel később 44° n-ra módosult.

150 Érződött a baloldali politika hatása is a gazdasági válság éveiben. Paprikás Kovács János napszámost tartotta a helybeli hatóság olyan egyénnek, aki körül kialakulhat egy baloldali ellenzéki csoportosulás.

151 1941-ben a helybeliek a vármegye főispánját arra emlékeztetik, hogy a Tanácsköztársaság idején Molnár Lajos a proletárdiktatúra mellett exponálta volna magát, akinek öccsét (Molnár Gyulát) egy fehérkülönítmény ki is végezte.

17

'

2 Községi szinten a politikai irányzatok összecsapását a helyhatósági választások alkalmával lehetett lemérni. 1937. május 29-én képviselőtestületi választásokat tartottak. A kormánypárt községi helyettes elnöke a tagságot katolikusokból akarta összeállítani, míg a vezetőség többi tagja a reformátusokat számarányuk szerint kívánta a testületbe megválasztani. A választás a felekezeti békétlenség jegyében zajlott le, mert a választás napjának reggelén a listára felkerült reformátusok neveit áthúzták és helyettük katolikus gazdák neveit jegyezték be.

153 Ez a küzdelem a kormánypárton belüli ellentétet fejezte ki. Az alapi kisbirtokos réteg, amelyből a község vezető testületét összeállították, 1921 óta kormánypárti volt, s annak a kisgazda irányzatához tartozott.

154 A kormánypártnak külön községi szervezete nem működött, de a meglevő egyesületekben mindig éreztette jelenlétét. A kisbirtokosok megszervezésére 1936. július 15-én