Fejér Megyei Történeti Évkönyv 13. (Székesfehérvár, 1979)

Farkas Gábor: Alap

kezében Alap határából. Ebből Salamon László 3467, Salamon Farkas 3261, Salamon János 1652, Salamon József, Salamon György pedig közösen 1525 hold földet birtokoltak.

51 Az alapi és a szomszédos birtokosok között is gyakori a civódás. A Salamonok házasság révén rokonságba kerültek a farádi Vörös családdal is. Egyik tagja, Vörös Ignác Cecén volt birtokos — egyben Fejér megye alispánja —, aki az alapi legelők nagy részét elfoglalta, és cselédségét, s a gazdaság tisztjeit arra utasította, hogy ha az alapi birtokosok közül valakit a legelőkön találnak, fogják el és vigyék a vármegye börtönébe. A ceceiek hamarosan Salamon György közbirtokost találták a vitás földterületen, akit erőszakkal Cecére hurcoltak, megverték és elismervényt kényszerítettek ki tőle, hogy jogtalanul a cecei birtokrészen tartózkodott.

52 Az egyes Salamon családok között is gyakori a vagyon miatti civakodás, főleg öröklések idején. 1787-ben Salamon Zsigmond és Salamon Sándor a birtokmegosztás kérdésében bíróul ugyan elismerik Fejér vármegye törvényszékét, de mindjárt hozzá is teszik, hogy feljebbviteli fórumként a királyi és a hétszemélyes tábla is számba jön. Ugyancsak Salamon Zsigmond és Salamon Sándor, Salamon György és Salamon Ignác igyekeznek gyarapítani gazdaságaikat azzal, hogy zálogba vesznek osztályostársaiktól birtokrészeket. 1789-ben a Zala megyei Getyén lakó ifjabb Salamon Sándor alapi birtokáért fizettek 800 forintot, melyet egy esztendő múlva meg is vásároltak. 1791-ben pedig Salamon Boldizsár és Salamon Imre alapi portióiért 600 forintot adtak. 1796-ban Cséfalvy Ferenc adja vissza a Salamonoknak az eddig kezelésében levő alapi gazdaságokat. Ügy látszik, hogy míg a Salamonok egyik ága vagyonosodott, birtokait házi kezelésben hasznosította, addig más ágak vagyonilag inkább sülylyedtek. Salamon Pál utódai 1794-ben 32 esztendőre adják zálogba birtokaikat Szluha Antalnak, aki hamarosan a többi rész-zálogbirtokokat is a maga által kezelt birtokhoz kapcsolja.

53 A Salamon család kiemelkedő tagja Salamon Mihály volt, aki katonai pályán alapozta meg karrierjét. 1794—1796 között több csatában vett részt. Harcolt Belgiumban, itt a franciáktól fegyvereket zsákmányolt, másutt egységével hosszabb időn át tartotta az előrenyomuló ellenséget. A háborúban tanúsított bátor magatartásáért 1801-ben Mária Terézia-rendet kapott.

54 Nemzeti gondolkodása és magatartása a hadseregben is kitűnt: még 1790-ben több tisztársával együtt a magyar országgyűlés elé olyan memorandumot terjesztett, melyben a magyar ezredekben a magyar vezényleti nyelv bevezetését, azután önálló magyar haditanács felállítását javasolták. A közkatonák védelmére is van szavuk: törvénytelennek tartják a katonaiogdosás módszerét, a kiszolgált katonák számára pedig méltányos obsitot követeltek. Salamon Mihály 1803-ban nősült. Akkor Ferdinánd főherceg ezredében szolgált. Kérte, hogy 8000 forintnyi házassági kaucióját alapi birtokrészeire táblázzák be.

55 Salamon Mihály alapi birtokán tartózkodott, amikor megérkezett Napóleon magyarországi hadjáratának és ellene a magyar nemesi felkelés elrendelésének híre. A Fejér megyei felkelt nemesség élén Salamon Mihály alezredesként állott. 1816-ban magyar bárói rangot kapott, melyet a fiú- és leányág egyaránt örökölt.

56 1824-ben a Salamon családok Alap határából 9912,5 magyar holdat bírtak. Ennek egyharmada, 3467,5 hold, Salamon Lászlóé volt, míg a második harmadot többen — Salamon József