Fejér Megyei Történeti Évkönyv 13. (Székesfehérvár, 1979)
Adony
ban, 1457-ben és 1498-ban. 1463-ban Day Mihály, András, Péter és Máté birtokolta Daja pusztát. Adony felé a határ: Hidegázó. Tharcha völgy. Kerekrét, Farkastorok és Chepevesztohát. 1 A XVII. század első felében még mindig a Dajay család birtokolta. 1676-ban, mikor Fördős Péter és Mihály a környező helységek lakóinak megtiltották Day puszta szántóinak, rétjeinek használatát, Dajai Jáno:3 még élt. 1682 novemberében a két Fördős az adonyi határban állatokai hajtott el, a mezővárosból jobbágyokat rabolt el arra hivatkozva, hogy azok dajai jobbágyaik, akik az adót nem fizették meg. 2 1685-ben a puszta már lakatlan, a felszabadító háborúkkal együtt eltűntek a rác lakosok is. Az 1700 körüli felmérés szerint 10 egész telek volt telepíthető. 1702-ben a pusztára 40 ft 21 d fegyver váltságot vetettek ki. Ugyanez évben Fördős Mihály 60 ft-ért és egy mázsa vizáért bérbeadta Mindszenti János, Adonyi Milos és Kanachy Farkas adonyi lakosoknak. 3 1722-ben Daj át — állattartás céljára — a rácalmásiak bérelték Fördős Mihálytól. 1724-ben Fördős Kata 35 ft-ért Fördős Péternek adta haszonbérbe. 1726-ban Fördős Péter, Mihály és Fiáth János adta bérbe Kosztics János adonyi lakosnak. 1757-ben két — Fölső és Alsó (Egyházas) — Dajáról. olvashatunk. 1763-ban a bérbeadók között megjelent Szűcs Mihály is. aki 2/24 birtokrészét Koszta Istvánnak adta bérbe. A pusztát kevesen lakták; 1784—1787-ben 13 házban 22 család (összesen 87 fő). Ebből 46 nő, 4 nemes, 21 zsellér.'' 1801-ben nemes Szabó István a megye él tett panaszt Szávay Péter ellen, aki dajai birtokrészét elfoglalta. 18C5-ben Csapó Gábor a megyei közgyűlésen ünnepélyesen tiltakozott az ellen, hogy a dajai pusztán levő, anyai ágon bírt birtokrészeit a zálogbirtokosok nem akarták visszaadni. A tiltakozáshoz csatlakozóLL Kiss Sándor árváinak gyámja, Hunyady Vince. 1810-ben Daróczy Anna (Schnellerné), Rosty Ferenc és társaik a megyét kérték, helyezze őket vissza osztatlan daiai birtokukba, melyet Horváth Zsigmond és fia (Zsigmond) elfoglaltak. 1828-ban Daján élt nemes családok: Bartha, Hajós, Robosz, Fiáth, Nagy, Csapó, Halász, Daróczy, Szabó, mint közbirtokosok birtokolták a pusztát. 1838-ban 147 nem nemes lakott itt, ebből szolga 1, zsellér 14, nő 72. 1848-ban arányosítási és tagosítási per folyt a közbirtokosok között.1 1849-ben Dajáról a megyei Bizottmány tagja lett Ritter Lajos. 1851ben 180-an laktak itt, 1867-ben a közbirtokosok a perkátaiak által elkövetett határ- és birtokcsonkítás ellen tiltakoztak. 0 1897-ben Perkátán 400 arató beszüntette a munkát. A kiküldött főszolgabíró jelentése szerint ,,a munkásmozgalom nagy mértékben el van terjedve az adonyi uradalom dajai gazdaságában, ahonnan az aratók megjelentek a főszolgabíró előtt és kijelentették: javítás nélkül nem dolgoznak tovább". 1921 decemberében a dajai kommunistákról jelentett a székesfehérvári csendőrkerületi parancsnokság. Dajának 1937-ben 114 lakosa volt. 7 1962-ben 5 házban 77-en, 1973-ban mindössze 24-en laktak itt. 8
