Fejér Megyei Történeti Évkönyv 13. (Székesfehérvár, 1979)
Adony
A mezőváros határa 1856-ban 17 206 hold. Az 1881. és 1901. évi kataszteri felmérés után 7849 kat. hold, illetve 1913-ban 7798 kat. hold. 195 1863-ban Adonyhoz tartozott: Alsó- és Felsőcikola, Csongrád, Szabolcs és Szentmihály. 1872-ben Lívia-, Máriamajor és Szentmihály kérték Pusztaszabolcshoz való csatolásukat, Adony nagyközség azonban ellenezte, a járási szolgabíró szerint „ezzel a közigazgatás és igazságszolgáltatás érdekei is hátrányt szenvednének". Ezért az addigi állapotot tartották fenn. Az 1875-ös helynévlexikon ezt tükrözi. 1900—1903-ban külterületi lakott helyek: Szentmihály, Daja, Lívia-major (eddig Líviapuszta), Deáktanya, Mária Major, Tamfa (eddig Födelerics) és Rév. Az 1913. évi helységnévtár ugyané külterületeket tünteti fel. 190 Az 1881. évi kataszteri felméréskor felvett helynevek: beltelkek, régi házhelyek, Duna melléki urasági, nagy páskum, Sáncz dűlő, kis páskum, telkes legelő, gazda páskum, zsellér páskum, zselléri alsó és középső dűlő, kenderföldek, keréktói dűlő, aligvárdi dűlő, kisföldek, Kisduna rét, Nagyduna rét, Dunarét, Zajtul az államútig, Dunára fekvő tábla, Almás határán, Daja határán, szőlők és államút között, szentmihályi szőlők, Sinai hegy, határ dűlő, Daja, Farkaslyuk, Ráchegy, Kápolnahegy, perkáti úton alóli legelő, Öreghegy, Tóth hegy, Manduiahegy, Éleshegy, Szőlő melletti legelő, Lívia külső-szántóföldek, Lívia úton alóli belső szántóföldek, két Lívia út között, iváncsai határ és fej érvári út között, Lívia belső-szántóföldek, Líviamajor, kereszttöltés és csatorna a fejérvári útig, fertályok, javadalmasok, iváncsai javadalmasok a határnál, nagy csatorna mellett, Mária-major legelő, töltés iváncsai csapás között. Dunamelléki legelő, kis és nagy sziget. 197 Az 1850 utáni korszakban tovább működött a postahivatal és a hajóállomás, sőt 1863-ban két hajóállomás. Az utak jók voltak. 1882-ben nyitották meg a Budapest—Pusztaszabolcs—Pécs, 1896-ban a Székesfehérvár—Adony—Pusztaszabolcs vasútvonalat. Az 1898-ban épült helyiérdekű vasút építéséhez az elöljáróság anyagilag nem járult hozzá, mivel ezt a községtől távol vezették. 1901-ben posta, távirda, vasút- és hajóállomás, 1913-ban ezenkívül csendőrség, anyakönyvi hivatal, járásbíróság és telekkönyvi hivatal volt a nagyközségben. 198 Adony földesurai 1851-ben gróf Zichy János örökösei voltak, az uradalom központja Adony. 1863-ban 82 birtoktalan család volt a városban. 1869-ben 548 tíz holdon aluli család állt szemben az 1 nagybirtokossal. 1884-ben Zichy Nándor földbirtokos 57 451, Vinter József bérlő 522 Ft adót fizetett és ezzel mindkettő virilista. 1893-ban Zichy Nándornak 4398, Adony nagyközségnek 347, Fritz Lipótnak 118 és a Halász családnak 102 kat. hold földje volt. A Zichy-birtokot 1872—1884 között — kat. holdanként 12 Ft-ért — Stark Simon és a Winter-cég bérelte. Ebből a bérletből épült a szőlőhegy feletti Sáncmajor. A birtok 1884—1919 között házi kezelésben volt, 1912—1925-ig Deutsch Albert és Emil bérelte.
