Fejér Megyei Történeti Évkönyv 13. (Székesfehérvár, 1979)

Adony

hold szántó és 12 hold rét járt. A 49 hold belső telek közül telkes jobbágyé 48, zselléré 1 hold. Az 559 hold szántóból telkes jobbágyé 549, zselléré 10 hold. A 174 hold rétből telkes jobbágyé 170, zselléré 4 hold. A 822 hold teljes úrbéres földterületből telkes jobbágyé 807, zselléré 15 hold. Az úrbéri kötöttség vegyes (örökös és szerződéses) volt.

130 Az úrbéres panaszok azonban ezzel nem szűntek meg, az egész korszakon végighúzódtak.

131 1828-ban 202 házas, 110 hazátlan (összesen 312) zsellér élt a városban.

132 1830-ban a jobbágytelkek száma 26 Vo.

133 A város 1836 után viszonylag magas legelőjárandóságot követelt, mivel az állattartásnak (ló, juh) jelentős szerepe volt. Az egy telekre jutó legelő 16 hold, az összes legelőterület pedig 370 hold.

134 Az elkülönözési munkákat még 1844-ben sem hitelesítették, mert a legelő nagy része víz alatt volt.

135 A város mezőgazdaságáról 1689-ből tudjuk,

136 hogy a szigeten gyümölcsös volt, a határban a szántó és a legelő elég volt, a rét kevésbé, és volt egy kevés szőlő is a hegyen. A szénatermelés ismert lehetett, hiszen 1692 nyarán a Földvár körüli falvakra — köztük Adonyra — 3710 kocsi széna beszolgáltatását vetették ki.

137 1696-ban kezdték a szőlőhegyet újból művelni, a rét és legelő közepes nagyságú volt.

138 1700 körül 51 fertály szőlőről olvashatunk.

139 1715—16-ban a szántóföld 390, a rét 24 hold, a földeket kettős forgóban művelték. Egy pozsonyi mérő mag három és félszeres őszi, háromszoros tavaszi termést hozott.

140 Erdő a Duna-szigeten volt, ahol az adonyiak uradalmi engedéllyel, fűzfát szedhettek.

141 Jelentős jövedelmet hozott a lakosságnak a nádvágás, melyet az 1740-es években az uradalom megtiltott.

142 1770-ben a Zichy uradalomnak 1179 pozsonyi mérő tiszta búzája, 3475 kétszeres gabonája (búza és rozs), 2491 árpája, 2130 zabja, 73 kölese, 405 kukoricája és 9 mérő kendermagja termett. A bortermés: somlai 66, fehér 18, vörös 241 és ecet 12 akó. Füstölt húsból 3631, szalonnából 345, hájból 60, vajból 5715, sajtból 144, faggyúból 325, kásából 10, korpából 45 font volt a bevétel. 125 öl szénát, 81 szalmát, 20 követ, 1800 kéve nádat és 60 800 db téglát termeltek. A készpénzbevétel 17 560 ft volt.

143 1774—1775-ben 623 hold szántó, 180 hold rét, 52 hold szőlő volt a határban.

144 A XIX. század elején a szőlőművelés jelentős, 1828-ban 50— 60 hold.

145 Ebben az időben nem ritka az arató- és cséplőmunka vállalások mellett a szőlőmunka sem. 1846—1847-ben 626 hold szántót és 180 hold rétet írtak össze.

146 A török alóli felszabadulás után voltak a határnak olyan részei (pl. Daja puszta), melyet csak legeltetésre lehetett felhasználni. 1716-ban az állatállomány a következő: 22 ökör, 34 tehén, 24 ló, 25 növendék marha, 24 borjú, 4 malac és 17 süldő.

147 Az 1760-as években olvashatunk a szabolcsi pusztán levő birkás-házról,

148 mely az uradalom juhtenyészetére utal. 1774—1775-ban 136 ökör, 190 tehén, 26 tinó, 28 borjú, 433 ló, 169 sertés volt a városban.

149 Az uradalom állatállománya: 25 birka, 114 tehén, 34 üsző, 104 tinó, 55 ökör, 53 sertés, 41 kos, 650 ürü és 1077 nőstényjuh.

150 A XIX. század elején az uradalom szép szarvasmarhákat nevelt, nemesített juhtenyészetet folytatott. A telkesek sok lovat tartottak, ami a