Fejér Megyei Történeti Évkönyv 13. (Székesfehérvár, 1979)

Záborszky Miklós: Baracs

Tömeges megmozdulásokra is sor került. Nevezetes esemény volt 1919. január 15-én, amikor több ezres —• munkásokból és katonákból álló -— tömeg jelent meg a Megyeháza előtt. Ekkor az volt a cél, hogy a kormánybiztost lemondassák. A Megyeház kapuját azonban zárva találták. Ekkor a kapus ablakát Kőszegi Ferenc beverte József nevű öccse szekercéjével. 1919. február 4-én a tűzoltóságon összevont vezetőségi ülést tartott. Itt a Munkástanács, a Katonatanács, a szabad szervezetek bizalmi férfiai, valamint a radikális és a szociáldemokrata párt vezetőségi tagjai vettek részt. Az ülésen Kőszegi Ferenc elnökölt. Steiner Jákó és Pajzs Pál beszámolói közben izzó lett a hangulat, és „Kőszegi elnök egész erélye is alig tudta fékezni az indulatokat". A jelenlevők úgy érezték, hogy a február 3-i ellenforradalmi jelenségre a munkásságnak vissza kell vágnia. Kőszegi Ferenc azonban tisztán látott, az embereket meggyőzte a céltalan fegyveres felkelésről, mely még nem volt időszerű. A kérdést végül is a bizalmi kérdés felvetésével tudta megoldani. A helyszínen megkapta a bizalmat, s ekkor kijelentette, hogy addig, amíg ő a munkástanács elnöke és a bizalmat bírja, fegyveres megtorlást nem alkalmaznak. A körültekintés többi intézkedéseiben is jellemző volt. A kormánybiztos lemondatása napján a Munkástanács elrendelte, hogy a polgárőrség fegyvereit szolgáltassa be a Vármegyeházába. Ez abban a labilis politikai helyzetben indokolt és ésszerű volt. A Munkástanács tekintélye és befolyása jelentősen növekedett. Az új kormánybiztos, Horváth János a városi tisztikar előtt ki is jelentette, hogy ő mindenben a Munkástanács és a Katonatanács határozatai szerint cselekszik. A későbbiek során szoros személyi kapcsolat alakult ki a kormánybiztos és a Munkástanács elnöke között. A február 23-án tartott Fejér megyei Szociáldemokrata Pártszervezet kongresszusán Kőszegi Ferenc a pártvezetőség tagja lett, kinevezték a városi törvényhatósági bizottság helyébe szervezett néptanács tagjává is. Az események gyorsan következtek egymás után. 1919. március 21-én megalakult a Magyar Tanácsköztársaság. Székesfehérvárott és az egész megyében a Munkás- és Katonatanács deklarálta a proletárdiktatúrát, s eközben Kőszegi Ferenc megbízásai is szaporodtak. A tanácskormány megalakulása után Horváth János „forradalmi tanácsot" állított fel, amelyben a munkaügyi megbízott Kőszegi Ferenc lett. Ebben a beosztásban az ipari üzemek termelésének az ellenőrzése lett a feladata, amelyet ismert eréllyel és határozottsággal végzett. A közigazgatási apparátus munkájának ellenőrzésére a proletárdiktatúra szempontjából megbízható személyekből külön bizottságot, úgynevezett 80-as bizottságot választottak, melynek tagjai között szintén szerepelt. Április 12-én a 80-as bizottság Városi Munkás-, Katona-, és Földműves Szegény Tanács nevet vette fel. Tagjaiból a városi, járási és megyei intéző bizottságokba tagokat delegáltak. Kőszegi Ferenc a városi intéző bizottsághoz került. Május 1-én nagyszabású felvonulást és ünnepséget szerveztek, melynek lebonyolításával Kőszegi Ferencet bízták meg. Egyúttal ő volt az ünnepség egyik szónoka is. A cseh és román hadsereg támadása miatt meg kellett szervezni a Vörös Hadsereget. A mozgósítás Fejér megyei sikerének elősegítésére Kőszegi Ferencet és két társát (Kövér Dezsőt és Pálinkás Sebőt) bízták meg, akik toborzó bizottságot alakítottak.