Fejér Megyei Történeti Évkönyv 13. (Székesfehérvár, 1979)

Záborszky Miklós: Baracs

A község állatállománya:

187 1942 Szarvasmarha Ebből igás Ló Sertés Juh Baromfi 1960 1386 24 673 7174 743 25 964 1966 1063 — 210 5692 2111 55 122 (Tsz) 314 — 314 1234 1863 314 A csökkenő állatállománynál is tekintetbe kell venni, a csökkenő községterületet, így is feltűnő átcsoportosulás következett be az egyes állatfajták között. A felszabadulás előtt elhanyagolt juhtenyésztés újra virágzásnak indult, a lótenyésztés lassanként megszűnik. A sertés- és szarvasmarha-tenyésztés alig változik. Feltűnő a baromfitenyésztés nagymértékű fellendülése, ami fokozódó belterjességre mutat. A tsz-ek 1960ban egyedül juhtenyésztéssel foglalkoztak komolyabb mértékben. Bár a gyümölcstermeléssel komoly nehézségek voltak, mégis 1958-ra az 1935. évinek kétszeresére emelkedik a gyümölcsfák száma: 37 523-ra, ezen belül a termők száma 22 258. Legtöbb a kevésbé értékes szilva (6727) és a meggy (6922).

188 Amilyen mértékben csökken a mezőgazdaságban dolgozók száma, olyan mértékben emelkedik az iparban dolgozóké. Az ipari és építőipari lakosság százaléka:

1811 Év Ipari s z á 2 Építőipari : a 1 é k b a n 1960 1970 20.6 31,0 9.8 10,4 Az ipari lakosság számának ilyen gyors növekedését elsősorban a dunaújvárosi nagyüzemek indokolják, hisz helyi ipar alig létezik. 1945-ben két tejüzem és egy szeszfőzde jelentette az ipart.

I!K) 1972-ben 32, de még 1977-ben is csak 30 kisiparos működik. A vendéglátóhelyek száma 1972ben és 1977-ben egyaránt hat.

191 Az egyéb népgazdasági ágakban dolgozók statisztikai vizsgálatának nem volna célja, mert a helybeli és vidékre járó dolgozók számát különválasztani nincs módunkban, pedig a község életének fontosabb megismeréséhez erre volna szükségünk. Mégis, az a tény, hogy a többi népgazdasági ágban 1960-ban 16,3%, 1970-ben már 30,2% dolgozik,

192 részben fejlődő infrastruktúrára, részben arra mutat, hogy a lakosságnak egyre kisebb százaléka dolgozik helyben. Lassanként emelkedik a boltok