Fejér Megyei Történeti Évkönyv 13. (Székesfehérvár, 1979)

Záborszky Miklós: Baracs

a községben tisztséget. A család működéséből úgy látszik, mintha a XIX. sz. második felében ez az elsősorban értelmiségi és csak másodsorban birtokos família irányította volna a község életét. A község életébe különben is rendkívüli módon beleszóltak a birtokosok. 1849-ben — mint láttuk — az egyik bizottsági tag (Kornis Gábor) birtokos volt. (A másik, Brengl Mihály társadalmi helyzetét nem ismerjük.)

8

'

5 Az 1860-ban megválasztott hét baracsi tag közül (Kornis Antal és Károly, Horhy Antal, Derecskéi Lajos, Győri Ádám, Koller Pál és Pálmafy László).

84 Négyről biztosan tudjuk, hogy birtokos (a két Kornis, Derecskéi Lajos, Koller Pál).

85 Továbbra is gyakori a földbirtokosok részvétele a község életében. 1885-ben a bíró, a helyettes bíró és négy esküdt,

86 1900-ban a községi bíró, a másodbíró,

87 1909-ben a bíró és a törvénybíró földbirtokos.

88 Baracsi földbirtokosok közül, magas adójuk miatt, 1884-ben heten, 1888-ban tizenhármán — mint virilisták — megyei bizottsági tagok.

89 Sajnos, azt nem tudjuk megállapítani, vajon a század elején megjelenő paraszti réteg hogyan vett részt az ügyek intézésében. Baracson a községi szervezet megalakulásának első jelét 1872. október 6-án láttuk, amikor Kisapostag azon kérését, hogy csatlakozzék Baracshoz, engedélyezi a megyebizottság.

90 A község 1886-ban Kisapostaggal körjegyzőséget alkot. 1900-ban a törzsvagyon értéke: 6000 korona értékben a községháza és 600 korona értékben az iskola. A pénztárba 1352 korona folyt be, de a kiadás 1660 korona volt.

91 A község közigazgatása a szétszórtság miatt rendkívül nehéz, ezért pl. éjjeliőröket sem tudott alkalmazni, és a felügyeletet a majorságok vezetőinek kötelezettségévé tették.

92 A község szervezetét 1866-ban szabályozták, majd 1922-ben módosították. A képviselő-testület tagjait mind a két esetben fele-fele arányban választották, és a legtöbb adót fizetők (virilisták) 1886-ban 8—8, 1922-ben a megnövekedett lélekszám miatt 15—15-re változtatták a képviselő-testületi tagok számát. Az elöljáróság tagjai: bíró, jegyző, törvénybíró; 1886-ban négy, 1922-ben Öt esküdt, közgyám, községi adószedő, körorvos és pénztárnok. Segédszemélyzet: szülésznő; szolgaszemélyzet: kisbíró, de 1922-ben a húsvizsgáló, a halottkém, az útkaparó is ide tartozik.

90 Csak 1912-ben létesítenek helyben körorvosi állást.

94 Tekintve, hogy a földműves lakosság adói nehezen folynak be, 1911-ben községi tartalékalapot képeznek a késedelmi kamatokból, fogyasztási adókból, adományokból. Ebből fizetik ki az évi közkiadásokat.

95 1921. március 5-én Baracs nagyközséggé alakul át. Ekkor vált Kisapostag külön nagyközséggé.

96 1929-ben elhatározzák, hogy új községházát építenek.

97 A községben a választók száma rendkívül csekély. 1892-ben 16 (a lakosság 1,5%-a), 1899-ben pedig 20 a választó jogosultak száma, akiknek fele kormánypárti.

98 A kisszámú választó oka nyilván az, hogy a választójogi vagyoni cenzus folytán a faluban csak a birtokosok és minimális közigazgatási dolgozónak (pap, jegyző-tanító) volt szavazati joga. De még a nagybirtokosok sem mind laktak itt. Birtokos parasztság gyakorlatilag még nincs. A közép- és nagybirtokosság szavazatai pedig ebben az időben országszerte megoszlottak a kormány-, a függetlenségi és néppárt között. Ilyen kisszámú szavazó esetében, akik ráadásul még vagyonosak is, természetesen korteskedésről, választási küzdelmekről nem hallunk. Ehhez az állapothoz képest nagy változást mutat, hogy 1926-ban egyszerre 480