Fejér Megyei Történeti Évkönyv 13. (Székesfehérvár, 1979)

Záborszky Miklós: Baracs

A Mondbach-uradalom jövedelmei viszont elsősorban a gabonából származnak; (28 982 forint 52 krajcár bevételből 26 663 a gabonaeladásból származott). Kiadásaik közül legfontosabb tétel: barmok vétele 1800 forintért. Jellemző, hogy ugyanakkor a cselédek ruházatára 8 forint 52 krajcárt, a napszámbérekre 170 forint 35 krajcárt adott ki az uradalom. Ezen a birtokon viszont legtöbbet búzából (2340 pozsonyi mérőt) és zabból (1165 pozsonyi mérőt) termeltek. A többi termény eltörpül mellette. A Ritter-uradalomban a cselédek járandóságát is ismerjük. A legjobban a béresgazdát fizetik, Bor Mihály gazdának 80 birkatartás, 60 forint készpénz, 2 lánc kukorica, 1/2 lánc krumpliföld, 15 pozsonyi mérő búza, 20 pozsonyi mérő rozs, 2 pozsonyi mérő árpa, 50 font hús, 2 marhatartás volt a konvenciója. Ehhez hasonló nagyságú jövedelme senkinek sem volt. A többi konvenciós cseléd közül a fejős, kocsis, faragóbéres, kertész, vincellér, kovács, lovascsősz rendelkeztek nagyobb jövedelemmel; készpénz 30—100 forint, több-kevesebb földhasználat és hús. A bárányos, meddős, ürüs, mindenes, kospásztor, bojtár, kiskocsis viszont kizárólag évi 50—100 forint készpénzt kap, az asszonyok 30—80 forintot és legfeljebb lábbelit. A legkevesebbet a csibés: 12 forint 50 krajcárt készpénzben, és lábbelire 4 forint 45 krajcárt. Összesen 35 férfi- és 9 nőcseléd dolgozott ebben az időben az uradalomban.

55 Fejér megyére általában jellemző, hogy a Duna mentén tág határú gyeplegelők terültek el, amelyek kedvező körülményeket biztosítottak az állattenyésztésre. Az állattenyésztés volt eleinte a mezőgazdaság uralkodó ága.

56 Azt, hogy ez Baracson is így történt, a fentieken kívül bizonyítják az állattenyésztés alábbi adatai is:

57 1942 Állat 1363 1869 1895 Ebből 100 kat. holdon felüli birtokon 1911 1935 1942 Szarvasmarha ? 656 1260 1170 1163 1 271 1386 Ebből gulyabeli Igásökör 30 ? 7 7 7 7 Igásökör 190 7 579 7 266 16 24 Tehén 120 ? 227 7 400 728 698 Ló 100 109 100 93 377 598 673 Juh 1500 12 001 3575 3657 1745 508 734 Sertés 300 1 169 746 378 2365 5 698 717 Baromfi 5080 7 4508 7 7 25 964 7 Méhkas 50 35 21 ? 7 337 7 Az első két adatsor feltétlenül hibás és ellentmondó, hiszen hat év alatt nem növekedhetett nyolcszorosára a juh-, valamint háromszorosára a sertésállomány. Az azonban világos, hogy hasonlóan Fejér megye általános helyzetéhez, a múlt század 50—60-as éveiben az állattenyésztés fő ága a juhtartás, ami a század végére jelentékenyen csökkent.

58 Bár a határ nagy része nagybirtok, a múlt század végén az állatokat még ennél is nagyobb arányban tenyésztik itt. A juhtenyésztés majdnem teljesen öt birtokon (több mint 1/3-án, Vásárhelyi Rezső 1298 holdas bérletén) folyt. A juhtenyésztés a XX. században tovább hanyatlik, 1942-re egész csekély mérvű lesz. (Valószínűleg ekkor csak néhány birtokon foglalkoztak vele.) 27 Fejéi- megyei történeti évkönyv 13. 417