Fejér Megyei Történeti Évkönyv 13. (Székesfehérvár, 1979)

Aranyné Magyar Zsuzsanna – Degré Alajos: Balinka (Mecsér, Eszény, Gyón)

tavaszán is szükség volt, noha akkorra már teljesen felszámolták a bányaüzemet ért háborús károkat.

66 A nagyon rossz lakásviszonyokat, a düledező barakkokat nem lehetett ilyen gyorsan felszámolni. A 63 bányászcsalád még 1946 augusztusában is egy közös kútról hordta a vizet.

67 Bár az MKP is gyorsan szervezkedett Kisgyónban, legerősebbnek 1947-ben az SZDP mutatkozott. Az 1947. őszi képviselő-választáson a 200 kisgyóni szavazat közül az SZDP kapott 118-at (59%), de jellemző módon a kisgazdapárt mindössze 2 szavazatot (1%) ért el, nála még a Keresztény Női Tábor is többet kapott 8 szavazatával (4%) 68 1960-ra ugyan felépült az új, kéttantermes, 2 tanerős általános iskola, de ennek már csak 51 tanulója volt,

69 így 1962-re alsó tagozatos tagiskolává szervezték át, a felső tagozatosok pedig ezentúl Bakonycsernyére jártak.

70 1962-re felépült a munkásfürdő és az orvosi rendelő,

71 és megkezdték az 1945 előtt épített fabarakkok lebontását, a lakótelepet parkosították.

72 Minthogy azonban a széntelep Kisgyónon kimerült, ott a széntermelés megszűnt, természetes, hogy a bányászok egy része is igyekszik az új, termelő aknához közelebb költözni. Ezért Kisgyón lakossága lassan kevesebb lett. 1970-ben még 101-en laktak ott,

73 de a lélekszám csökkenése természetesen tovább tart, Jegyzetek 1 Csánki III. 330., Anjou-kori okmt. I. 25. 2 OL Dl. 18 926., 18 226. 3 OL Kamarai levéltár. Portális összeírások. Fejér megye 1543. A. 2681.; II. Józsefkori országleírás. FMTÉ 11. Fényes Elek 1851. II. 159. 5 Kiss Lajos (FmL). 6 Schneider—Juhász. 7 A Pannonhalmi Szent Benedek-rend története VIII. A bakonybéli apátság története. Bp. 1903. 589. Oklevéltár 290. sz. 8 Uo. 273.; Oklevéltár 4. sz. 9 Uo. 251—252., 271.; Oklevéltár 2. sz. 10 Zsiray Miklós: Pusztapalota — Bátorkő. Élet és Tudomány 1976. X. 1. 11 Szíj Rezső: Várpalota. 48. 12 A bakonybéli apátság története. (I. 7. jegyz.) 171—172. 13 Szíj Rezső: Várpalota. 48. 14 Csánki III. 330. 15 Heinczinger János: Bakonycsernye múltja a telepítéstől 1848-ig. Bakonycsernye 1974. 7—8. 16 Uo. 13. 17 Schematismus cleri episcopatus Albae Regalis. Székesfehérvár 1977. 18 Kállay István: Székesfehérvár kiváltságlevelei. FMTÉ VIII. 1974. 152., 155., 156., 166., 173.; OL Kamarai lt. Portális összeírások Fejér m. 19 Jenéi Károly: A délszláv település előzményei és folyamata Fejér megyében. Székesfehérvár VEAB Értesítő 1976. 190., 196. 20 Bakács István: A magyar nagybirtokos családok hitelügyletei a XVI—XVIII. században. Bp. 1965. 51. 21 Heiczinger 1. 15. jegyzet 13, 33. 22 Szíj Rezső: Várpalota. 159. 23 Heiczinger 1. 15. jegyzet 36—37. 24 Uo. 47., 51. 25 OL Zichy lt. 93. sz. f. 121. et F. n. 1—6. 26 FmL Conscriptiones dicales 1774—1775. Gyón.