Fejér Megyei Történeti Évkönyv 13. (Székesfehérvár, 1979)

Aranyné Magyar Zsuzsanna – Degré Alajos: Balinka (Mecsér, Eszény, Gyón)

válthassa, és még két évig használhassa, utána azonban a Zichyek kötelesek azt visszaváltani.

11 Ügy látszik, a visszaváltás megtörtént és a pusztát Zichy Imre és János utódai bérbeadás útján hasznosították. így 1735ben az itteni és mecséri réteket a csernyeiek évi 15 ft-ért bérelték.

12 De hogy a pusztát bérletként hasznosítsák, ügyelniük kellett arra, hogy más el ne foglalja ingyen. Ezért 1729-ben tiltakoztak az ellen, hogy az iszkaszentgyörgyiek használják a pusztát.

13 1772-ben pedig hivatalosan, megyei tisztviselők részvételével megállapították a puszta Isztimértől és Balinkától elválasztó határát. Ezt többször is megismételték, illetve kiegészítették.

14 Utóbb a Zichyek malmot (alkalmasint fűrészmalmot) építettek a pusztán; 1774-ben már 1 kézműves — nyilván a molnár — és 1 hazátlan zsellér ott kinn lakott, 1 tehenet és 1 borjút is tartottak.

15 Egyébként azonban a pusztát összesen 100 bérlő használta részben legelőként, részben kaszálóként.

10 1778-ban Zichy István és Miklós már kísérletet tettek a puszta termőképességének javítására. Előadták, hogy ősszel és tavasszal a Gaja ki szokott áradni, és az elhanyagolt töltések, valamint a híd rossz állapota miatt az utak járhatatlanná válnak. A javításhoz szükséges anyagokat felajánlották, de közmunkaerő kirendelését kérték. A megye azonban egyelőre csak mérnöki vizsgálatot rendelt el.

17 II. József országleírása 1782 és 1785 között a pusztán csak egy malmot és kocsmát említ,

18 de a két évvel későbbi népszámlálás szerint akkor már 5 házban 6 család lakott a pusztán, összesen 24 fő, közülük egy mesterember (nyilván a molnár) és 7 hazátlan zsellér, továbbá 12 nő és 4 gyermek.

19 Lényegileg ugyanennyit, 20 főt tartanak nyilván az ugyanekkori egyházi összeírások is, mint Isztimérhez tartozó fíliát.

20 Lakossága további fél évszázad alatt sem változott. Húsz főről tud 1836-ban Fényes is,

21 az 1838. évi nem nemesi összeírás meg éppen csak 15 lakóról, akik közül 3 zsellér, hazátlan zsellér, vagy kertész,

22 a többi nő és gyermek. Tulajdonképpen ugyanennyit tüntet fel az 1846—1847. évi adóösszeírás is, mikor 1 mesterembert (a molnárt) és 2 hazátlan zsellért említ.

23 Az 1850-es népszámlálás már 4 házban lakó 33 fő német lakost említ.

24 1851-ben Fényes lakosságáról nem számol be, csak annyit ír, hogy gr. Zichy István palotai uradalmához tartozik.

25 A polgári korban, a XIX. század vége felé közigazgatásilag Balinkához csatolták. Ez abból derül ki, hogy 1869 és 1880 között 300 kat. holddal nőtt Balinka határa, a későbbi helységnévtárak pedig Eszényt Balinka külterületei között említik. Ettől kezdve érdekei, problémái Balinkáéval közösek, de továbbra is gyéren lakott puszta maradt. Még 1928-ban is egyetlen házban lakott itt 11 lélek.

26 Ez nyilván arra utal, hogy csak az erdőt hasznosították, mezőgazdasági művelés nem történt.

27 Lakossága csak a balinkai bánya 1960 körüli megnyitásával nőtt meg. 1962-ben 6 itteni házban 98 lakos, 1970-ben 87 lakos volt,

28 de a balinkai bányatelep központja Mecsérre került. Eszény fejlesztését nem tervezik. 26 Fejér megyei történeti évkönyv 13. 401