Fejér Megyei Történeti Évkönyv 13. (Székesfehérvár, 1979)

Aranyné Magyar Zsuzsanna – Degré Alajos: Balinka (Mecsér, Eszény, Gyón)

Mecsér Balinka község határában a Gaja völgyében a falutól 4 km-re fekszik a Bakonycsernyétől Balinkára vezető úton. Sokáig puszta, ma bányatelep. 1970-ben 744 állandó lakossal,173 házzal.

1 A középkorban falu volt. Nevét 1465-ben Mecher-nek, később olykor Metsér-nek írták, de nyilván mindig Mecsérnek ejtették. A helynév a Mecari szláv helységnévből származik és tulajdonképpen kardverőt, kardcsinálót jelent.

2 Ebből esetleg arra következtethetünk, hogy eredetileg királyi birtok volt és lakói kardkészítéssel szolgálták a királyt, illetve a várispánt. Ez azonban csak a névből levont következtetés, erre konkrét adat nincs. Azt sem tudjuk, mikor adományozta el a király, csupán annyit, hogy 1465-ben első írásbeli említésekor Szentgyörgyi Vince, 1492-ben az Ányos család birtokában volt, épp úgy mint Balinka. Lehetséges, hogy a középkorban templomos falu volt. Erre azonban csak a puszta határában az „alsó templomi" dűlőnév emlékeztet. A falu a XVI. században •— legkésőbb a 15 éves háború során — teljesen elpusztult. Már a XVI. századi portális összeírások sem említik.

;! 1698-ban az egyik Ányos leszármazó — Fajszi Ányos Zsigmond — 14 egyéb örökölt (Fejér, Veszprém és Zala megyei) jószágával együtt mint puszta és nem jövedelmező birtokot, melyekre jus armorum címén a király is igényt jelentett be, összesen 3000 ft-ért zálogba adta gr. Batthyány Ádámnak, úgy, hogy 32 éven belül vissza se válthassa/

1 Ez a zálogszerződés azonban Mecsérre vonatkozóan nem valósult meg. Bár Fajszi Ányos Pál még 1746-ban is tiltakozott a megyénél az ellen, hogy Zichy István és János egyéb birtokok között Mécsért is elfoglalta.

5 Mecsér, Eszeny és Gyón lakatlan pusztákat ugyanis Zichy István, a töröktől felszabadító háború egyik jelentős résztvevője 1650-ben adományba kapta a palotai (várpalotai) uradalommal, illetve az uradalomban levő négy faluval és 10 pusztával együtt.'

1 Ez az adomány ún. vegyes adomány volt, a birtokszerző jelentős összeget is fizetett érte a királyi kamarának, de a birtokszerzés adomány címén történt. 1716-ban már Zichy íratta össze a mecséri puszta leltárát és jövedelmeit. Az erre vonatkozólag tanúként kihallgatott inotai jobbágyok szerint Mecsér rétjein 80 szekér széna volt kaszálható, és 60 szarvasmarha számára volna ott elegendő legelő, hatalmas erdeiben jó makktermés esetén 200 sertést is fel lehetne hizlalni, •— lakosa azonban nincs.

7 Zichy Imre ugyan már 1687-ben zálogba adta Mecsér és Isztimérpusztát Vánosi Lőrinc harmincadosnak, 1718-ban pedig hozzájárult ahhoz, hogy a zálogot Puhoczky magához váltsa és további két évig használja.

8 Ez azonban nem változtatott azon, hogy a pusztákat magáénak tekintse és saját vagyoni leltárába vegye fel. A visszaváltás körülményeiről nem tudunk, csak arról, hogy 1735-ben a mecséri és eszenyi réteket 15 forintért a csernyeieknek (Bakonycsernye) adta bérbe,

9 1759-ben pedig Kúti (Bakonykuti) telepítésekor az ottaniaknak engedte meg, hogy Mecséren maguknak szénát kaszáljanak, és ez után a földesúrnak boglyánként 17 krajcár boglyapénzt fizessenek.

10 Ez évben azonban a móri földesúr tiszttartója fegyveres emberekkel elfogatta a mecséri pusztán dolgozókat, azokat egy hónapig is rabságban tartotta, úgy, hogy a Zichyek bérlői faizásra sem mertek kimenni a mecséri erdőbe.

11 Mi lett a hatalmaskodás követ-