Fejér Megyei Történeti Évkönyv 13. (Székesfehérvár, 1979)

Kállay István: Aba

1 OL Dl. 98 174. 1374. máj. 5. 2 Ezt olvashatjuk: Nagy Lajos FMTÉ 6. 1972. 229. 3 OL E 156. U. et C. Fasc. 37. No 15. fol. 19—28. 1570. szept. 21. 4 OL E 21. Benignae Resolutiones. 574. k. fol. 221. 1593. 5 OL P ,707. Zichy cs. lt. Fasc. 137. et C. No 1. 1679. ápr. 5.; Fm. is. 1937. 6 OL E 156. U. et C. Fasc. 7. No 32. 1696. 7 OL Kameral-Administration zu Ofen, Bucchalterey, 1712. fol. 486. 1712. febr. 12. 8 OL P 707. Zichy cs. lt. Fasc. 137. et A. No 3. 1718.; Fasc. 137. No 2. 1718. ápr. 7. 9 Uo. Fasc. 86. et A. No 18 1740. 7 FmL Kat. plébániák összeírása 1784. és OL C 104. Helytartótanács. Acta Reg. Paroch. Fehérvári egyházmegye 1786—89. 8 FmL Nem nemesek összeírása 1838. 9 FmL Kgy. ir. 1841—1273. sz. 10 FmL Bizottmányi ir. Főadóvevői számadások 1848. szept. 28. 11 Népszámlálás 1850. Megjegyzem, hogy Fényes Elek 1851. csak 314 lakost említ. 12 Zách 1863. FmL Bizottmányi jkv. 1860—8. sz. 1860. dec. 17. 13 Székesfehérvár és Vidéke 1905. júl. 6. 14 HL Magyar Nemzeti Hadsereg Fővezérsége (VKF) 1919. II. csop. 921. sz. 1919. szept. 21. 15 Székesfejérvári Naptár 1936. 101. 16 Móra Magda FMTÉ 4. 1970. 444.; Farkas: Az agrárátalakulás. FMTÉ 4. 1970. 302. KAJTOR Először 1448-ban említik, mint a kun területhez tartozó szállást.

1 1593-ban Arany György és Ambrus a palotai vár katonái kapták királyi helytartói adományként.

2 1676-ban Arany János 415 tallért vett kölcsön Fördős Pétertől és Mihálytól. Az adósságot megfizetni nem tudta, így Kajtor (az abai részbirtokkal együtt) a Fördősöké lett.

3 Az 1696. évi összeírás szerint sem a török, sem a magyar földesúrnak nem volt a 120 holdból álló pusztából jövedelme. Az összeírás 480 Ft-ra értékelte Kajtort.

4 1699-ben nádori parancs és adomány alapján Fördős Mihályt és Fiáth Jánost iktatták birtokba.

5 1754-ben Fiáth Ferenc 6000 Ft-ért 30 évre zálogba kívánta adni.

6 Népessége csekély, a plébánia-összeírás 4—5 házaspárt említ. A II. József-kori népesség 75 fő (15 család, 5 ház, 17 zsellér). 1838-ban 96-an laktak itt. Ebből szolga 34, zsellér 1, nő 42.

7 1841-ben a 12 iskolás korú gyermek nem járt iskolába, mivel „se oskola, se tanító".

8 Fényes Elek 1851-ben szép és termékeny pusztaként jellemezte.

9 Termékenységét csak növelte az 1889-ben épített, a belvizeket levezető dinnyés—kajtori csatorna.

10 Kaj tort ekkor 23 közbirtokos birtokolta; a legkisebb közbirtok 50, a legnagyobb (Fiáth György örököseié) 2292 hold.

11 A két világháború között Fiáthkajtort Gráber Gyula, Bodakajtort a Tiszántúli Mezőgazdasági Rt. birtokolta. Népessége ekkor 187 fő.

12 1939ben egytanítós állami elemi iskola nyílt a pusztán.

13 Az iskola a felszabadító harcok után 1945. április 14-én nyílt meg.

14 A Bodakajtori Állami Gazdaságról Aba községnél beszélünk.