Fejér Megyei Történeti Évkönyv 13. (Székesfehérvár, 1979)

Aranyné Magyar Zsuzsanna – Degré Alajos: Balinka (Mecsér, Eszény, Gyón)

szovjet csapatoktól kapott. Májusban már több mint 10 ezer tonna szenet termeltek ki. Már április elején megindult a földosztás, ami Kisgyónon április 15re be is fejeződött. Az Ágoston-rendiek klosterneuburgi kolostorának egész erdeje a földreform során az államkincstár birtokába került, összesen 1295 kat. hold és ezt az újonnan alakult MALLERD (Magyar Állami Erdőgazdasági Üzemek Rt.) vette kezelésbe. A rend 784 kat. hold szántójából először csak 684 kat. hold került megváltásra, 100 kat. hold megmaradt a rendnek, és annak képviselője 1945 októberében még irtani kívánt benne.

239 A megváltott szántóból 100 kat. holdat bakonycsernyeiek kaptak, mert e birtok egy része Bakonycsernyéhez közelebb feküdt. A plébánia is kapott Balinkán 30, Mecsérpusztán 15 kat. holdat, ez utóbbit új mecséri iskola szervezése céljából tanítói illetményföldként.

240 Súlyos problémát jelentett azonban, és sokáig húzódott a volt Volksbund-tagok és nyilasok vagyonelkobzása. 1945-ben a helységben már csak 227-en vallották ugyan magukat németnek a 600 magyarral szemben,

241 de még a volt Volksbund-tagok is mentesültek a kitelepítés alól, ha a bányában vállaltak munkát.

242 Ezek benn kívántak maradni a házukban és többnyire törpebirtok nagyságú földjüket is meg akarták tartani. Ennek kivizsgálása sokáig tartott. Közben mint eredendőleg német faluba telepesek is érkeztek Szatmárnémeti, Csenger, Domahida, Csekmő (Románia) vidékéről. Közülük azonban csak 14 család maradt huzamosabb ideig a faluban. 243 Végül 1946 tavaszán 41 nyilas és volksbundista birtokát kobozták el. Ezek 5 holdon aluli törpebirtokosok voltak.

244 Zavart okozott, hogy az idegenből érkezett telepesek már a faluban voltak, mielőtt a németek elköltöztek volna. A telepeseket az iskolaszék „gyökerét vesztett nép"-nek nevezte. A kisgyóni bányatelepen is osztottak 65 családnak 35 kat. hold földet

245 Végeredményben főleg az 1—5 kat. holdas gazdaságok száma 40-ről 55-re nőtt, de az 5—25 kat. holdas gazdaságok száma is duplájára emelkedett a kissé bizonytalan kimutatások szerint. A végeredmény 1950-ben, mikor már a Dózsa Tsz is megalakult 157 kat. holddal, 37 gazdaság 5 kat. holdon alul, 27 gazdaság 5—10 kat. hold között, 7 gazdaság 10—15 kat. hold között.

246 A kiosztott földek egy részén gyümölcsöst és konyhakertészetet is kívántak létesíteni, erre 1946-ban a telepesek közül akadt vállalkozó, aki korábbi lakóhelyén is kertészként dolgozott.

247 A kitelepítéssel természetesen a valóságos nemzetiségi arányszám is változott, de főleg a helybeli németek öntudata. 1946 őszén már csak 130-an vallották magukat németnek, 750-en pedig magyarnak.

248 A német kitelepítés elhúzódása következtében a kiosztott földek mérnöki felmérése és telekkönyvezése is akadozott, még 1948-ban sem fejeződött be.

249 Igaerő hiányában a kiosztott földeket 1945-ben nem tudták megművelni. 1946 januárjában a község 1263 kat. hold szántójából csak 325 kat. hold volt felszántva, ebből is 15 kat. hold még bevetetlen. Ennek következtében az élelmiszerrel való ellátottság is nagyon hiányos volt. A hivatalos jelentés szerint ekkor 734 lakos volt élelmiszerrel ellátva, 84 csak részben ellátva, 64 pedig teljesen ellátatlan. Pedig ekkor már 6 tagú nemzeti segélybizottság is működött a faluban (tagjai közül 2 paraszt) és a bányászok részére, ha nehezen is, szereztek élelmet.

250 A felszabadulás után a bányáspok erkölcsi súlya megnőtt. Az 1945-