Fejér Megyei Történeti Évkönyv 13. (Székesfehérvár, 1979)

Aranyné Magyar Zsuzsanna – Degré Alajos: Balinka (Mecsér, Eszény, Gyón)

Ö a tatabányai bányászszakszervezettől kölcsönzött néhány jó könyvet. 1944. január 21-én azonban internálták Sprőder Györgyöt, utóbb Marja­nek Dorscher Ferencet, Bodó Nándort és Bugyács Antalt is letartóztatták. Hogy hol és mikor vesztették életüket, arról nincs adat, közülük csak Bu­gyács Antal tért haza 1945 közepén Sachsenhausenból.~ :{:! Elhurcoltatásu­kat Kisgyónon emlékmű örökítette meg. X. A felszabadító Vörös Hadsereg dél felől érkező csapatai 1944. decem­ber 22-én indultak harcba Székesfehérvárért és azt december 23-án éjfél után fel is szabadították. A németek itt korábban ellentámadást tervez­tek, december 14-én 3 német ,.párduc" alakulat 23 szerelvénye érkezett Várpalota—Iszkaszentgyörgy—Csákberény—Pusztavám térségébe, a 6. né­met páncélos hadosztály 44 szerelvénye pedig Hajmáskérre, illetve Szent­gálra, de december 15-én a második ukrán front csapatai a Duna bal partján átkeltek az Ipolyon, így a német páncélos alakulatokat oda kel­lett átdobni. Ezzel a Vörös Hadsereg Fehérvárnál erőfölénybe került, és több irányú támadást tudott indítani, így december 26-án Székesfehérvár­ról északnyugatra, Komárom felé a móri völgyben is. December 29-re Mórig értek el, ott azonban a németek megállították őket. Bodajk, mely mindössze 5 km-re fekszik Balinkától, a szovjet csapatok kezére került. 1945. január 1-én a szovjet 4. gárdahadsereg ismét Mór irányába tá­madott, de a német csapatok védve a tőlük északra, Komáromtól Eszter­gom felé a Duna mentén támadó német erők hátát, ezt a támadást meg tudták állítani. Január 6-án a Duna mellett Budapest irányában indított német támadás Esztergomon túl elakadt, de Mórnál most már nagyobb német erők (4. lovashadosztály, 1. páncélos hadosztály, 3., 23. gyaloghad­osztály) indultak támadásra, ezek január 8-án elfoglalták Mohát, 11-én Zámolyt is. Balinkán ekkor tehát harc nem folyt, de környékén nagy né­met erők gyülekeztek, és ha csak oldalvédek is, többször keresztül vonul­tak a falun. Mikor azonban a németek január 22-én visszafoglalták Szé­kesfehérvárt, Balinka a német vonalak mögött ismét távolabb került a fronttól. 1945. március 6-án az utolsó nagy német támadás Székesfehérvártól délre a város és a Balaton között indult. Ez azonban március 13-ra kiful­ladt. A várható szovjet ellentámadás feltartóztatására a németek a Mór és Moha közötti fővédővonal mögött 10—12 km-re a Balinka és Várpalota közötti szakaszon második védőövet hoztak létre tábori erődítésekkel. Már­cius 18-án pedig, amikor a németek Fehérvár és Mór között már nem tudtak védekezni, az 1. SS páncélos hadtestet küldték támadásra Várpalo­tán, Isztiméren, Balinkán át Bodajk felé. Ugyanezen a napon azonban Tolbuchin, az ukrán front parancsnoka a 9. szovjet gárdahadsereghez (parancsnoka Kravcsenkó vezérezredes) tartozó 5. gárda harckocsi had­testnek adott parancsot arra, hogy Mohán, Csurgón, Bodajkon át Isztimér, Bakonykuti és Balinka felé támadva induljon Zirc felé. Ez a hadtest már­cius 19-én reggel elfoglalta Bodajkot és Isztimért. Balinka és Bakonykuti

Next

/
Oldalképek
Tartalom